Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
A község a hires Nagyikevély tövében fekszik, már 1351-ben Burusyeno villa .néven szerepel, Plébániája előfordul már az 1332—33. évi pápai tized jegyzékben is; ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai főesperességi kerületéhez tartozott. 1430-ban a Jenei-család birtoka, de e családon kívül a Szántai Laczk-család is birtokos volt itt, mely birtokait 1435-ben a királynak engedte át, cserében más birtokokért. Az 1580—81. évi adólajstromban törököktől lakott helységként szerepel. A török hódoltság után újra benépesült. Az 1695. évi összeírásban Weindorf néven már lakott helyként fordul elő. 1715-ben 19, 1720-ban 32 adóköteles háztartást írtak össze e helységben. Lakosai ekkor mind németek voltak, 1720-ban a budai Klára-szüzek bírták, de e rend feloszlatása után (1781) a vallásalap tulajdonába ment át. A XIX. század elején József nádor vásárolta meg. A róm. kath. templom 1698-ban épült. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 1716/32 harmadosztályú úrbértelket írtak itt össze. A tagosítást 1859-ben hajtották végre, A szőlődézsmaváltság 1860-ban történt meg. 1826-ban az egész község leégett. 1848-ig József nádor és utána fia, István nádor voltak a helység földesurai. Jelenleg József főhercegnek van itt nagyobb birtoka. A Nagykevély hegy a fővárosi lakosságnak kedvenc kirándulási helye. A községhez tartozik 3 kőbánya, melyekből a híres boros- jenői ciklop köveket termelik. A villanyvilágítással ellátott község június 15-ét követő vasárnap búcsú járást tart . A világháborúban bevonult katonák száma: 372, a hősi halottaké: 70, hadiözvegyeké: 38, hadiárváké: 16. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1564 lélek. Magyar: 42, német: 1522, R. kath.: 1562, ágii. ev.: 2. Házak száma: 257. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 1675 lélek és 276 ház van. Területe: 1582 kh., melyből a községé 65 kh. Szántó: 689, rét: 5, legelő: 256, erdő: 383, szőlő: 109, kert: 15, terméketlen: 125 kh. Erdőbirtok: 383 kh. Ebből József főherceg tulajdona 320 kh, többi pilisborosjenői úrbéreseké és telkeseké. Tölgy, kőris. Talajviszonya: kétharmad részben agyagos és egy harmad részben mészköves. Termények: gabona neműek és gyümölcsök. Aras. áll.: Üröm (3.3 km.) Autóbusz- járat: Budapestre négyszer indul naponta, az állomást érintve. Posta ügynökség: helyben. Táv.: Üröm. Eőszb.: Pomáz. Járb. Tkv. Törvsz., Pü. ig., Keresk. Kamr., Mezőg. Kamr., OTI, Pü. szak.: Budapest. Pü. bizt.: Budafok. Yáí. kér.: Pilisvörösvár. HATÓSÁGOK, íNTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel. Pilisbo- rosjenő 1. Közs. főjegyző: Payer János. Középiskoláit 1906-ban, a jegyzői tanfo- lyamot pedig 1912-ben Bpesten végezte. Tinnyén, Hévizszen tan dr ás on, Törökbálintnál. Visegrádon stb. mint segédjegyző, majd mint helyettes körjegyző működött, utána Pilis - szentlászlón jegyző volt, majd 1918 óta Pi- lisborosjenő főjegyzője. Testnevelési bizottságnak, áll. el. iskolának, Dalárdának, Polgári Lövész-Egyletnek, az iskolán kívüli népművelődés stb. elnöke, az Önk. Tűzoltó Egy. parancsnoka stb. Közs. aljegyző: Reitter Béla. Középiskoláit Esztergomban és Bpesten, a jegyzői itanfolyamot 1927-ben pedig Szombathelyen végezte. 1924—28-ig Pilísborosje- nőn gyakornok volt, azóta pedig aljegyző 1927-ben testnevelési tanfolyamot végzett és 1928 óta levente főoktató. Háború alatt, 1917-ben olasz fogságba esett, ahonnan 1919- ben tért haza. Közs. bíró: vitéz Bíró Bernát. 1912 óta önálló gazdálkodó, jeletnileg 45 hold birtokán gazdálkodik. Képv. test. virilis tagja és 1920 óta a község bírája. Levente Egy. elnöke. Háború -alatt mint tüzér, állandóan orosz, román és olasz frontokon harcolt, kétszer megsebesült. Kitüntetései: nagy- ezüsit, kétszer kisezüst és kétszer bronz vit. érmek, Károly cs. kér., seb. érem két sávval stb. Vitézzé avatták 1929-ben. Törv. bíró: Vellet Antal. Pénztáros: Schi eszi József. PILláBOROS JEN Ö Nagyközség. Hozzátartozik: Szarvas-téglagyár. ]23
