Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
Ill 1889-ben alapítottak. Hangya Szöv. ig. tagja, Háború alatt 4. tábori tüzérezr. kötelékében 30 hónapon át orosz, román és olasz frontokon harcolt, Báder Márk, özv. Mákonyi Sarnuné, Motusz Alajos. Ingatlanforg. ügynök: Mandl József. Kocsmárosok és vendéglősök: Haller Ferenc, H erez féld Gyula, özv. Holti Sebőné, Mandjik Márton, Miliz József, Mirkl István, özv. Popper Sándor né, Schieszl Konrád, Schwartz Kálmánná, Túrra Adolf. Kertészek: Avranov Márton, Jaro- kanovits Péter, Katicsov Boris. Kerékgyártó: Tóth József. Kézműárúkereskedők: W einberger Dezső, Weisz Samu. Kovácsok: Kovács József. Kőművesek: Csikós Illés, Koller Márton, Kurtz János, Ludwig Lajos, Schultz Konrád, Schmiedt János, Varga József. Lakatosok: Szedlák János, Wehniger József. Mozgóképszínház túl.: V/enczel Ferenc. 1921-ben Bpesten, Ganz-Dánubius-gyárban szabadult fel, mint segéd ugyanott és Buda- kalászon dolgozott. 1927 óta a Budakalász« Textilmüveknél áll alkalmazásban, Mozgóképszínházát 1926-ban létesítette, amely leg- modemrebbül van felszerelve. Pékek: Gerula József. 1880-ban Nagyszombaton szabadult fel, mint segéd ugyanott, Bpesten és Budakalá- szon dolgozott. 1896 óta önálló mester, József fia az 51. gy.-ezr. kötelékében 36 hónapom íii orosz, olasz és francia frontokon harcolt, a bronz vit. érem tulajdonosa, István fia a Nemzeti Hadseregben szolgált. Szabók. Férfiszabók: Kuni József, Nagy Antal, Witzenleiter István. Női szabók: Arany Teréz, Bartók Gáiborné, Róbert Gyulámé. Szövődék: Freudt Ferenc, Mandl Rudolf, Schwartz János. Szikvízgyárak: Gröschl Henrik, Kampf M óirt on, Schmiedt János. Tej- és tojáskereskedő: Szárics Fűlő pné. Ügynök: Mandl József. Üveges és üvegkeresk.: Gyuricza Ignác. Vitéz: v. Kis Antal BHÜV segédmunkás. Zöldségkereskedők: Kalicov Boris, Lafka Konrád, Petrovik Dömötör, Szapunikov István. CSOBÁNKA Nagyköszég. Hozzátartozik: Garancs-p., gr. Telel y és Jancsimajor. E helység a középkorban már a római birodalom idején fennállott és Borony néven volt ismerete1', kb. 1400. évig, amikor nyoma veszett. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka, E nemzetség sarjai Ugrin, István és Lumpért 1299-ben az e helység és az elpusztult Kandé falujuk közötti vitás területet a pilisi apátságnak engedték át. A török hódoltság utáni összeírásokban (1690—95.) nem fordult elő. 1700 körül szerb lakosok telepedtek le, amikor Csobánka lett a neve. Az 1715. évi összeírás szerint már 17 háztartást vettek fel benne; 1720-ban pedig 35 háztartással szerepel az összeírásban. 1737-ben rácok lakták és ekkor a Waí/ny-család birtokában volt. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 41 egész jobbágy lelket vettek fel. A XIX. század első felébein a Waiffay-örökösök voltak a helység földesurai. A róm, kaih. templom 1842-ben, a görög keleti 1746-ban épült. Jelenleg gr. Teleky Józsefnek van itt nagyobb birtoka. Idetartozik a lourdesi barlang, mely fölött 1904-ben épült gyűjtés útján a díszes, ú. n. Szent-Hubertus kápolna, -mely a dombtetőn áll. A község közeiéiben van a Szent- kuti kápolna. Az ország minden részéből zarándokok tömegesen keresik fel fel e kegyhelyet, hogy a csodatevő Szűz Mária képét láthassák s a kútnak a szemekre és f: j;:is testrészekre csodás és gyógyító hatású vizét használják, Husvéttól novemberig, minden szombaton búcsújárás és mise van. A regényes fekvésű községben számos nyaraló épült, s nyári időben sok pesti család nyaral künn, Turisták kedvenc kirándulóhelye. Ski és ródli céljára felette alkalmas terep. Mint nevezetességét, felemlítjük Varga Zoltán és nejének mintaszerű virág- és évelő növény-kertészetét. Számos filméit készítettek és vettek fel itt.
