Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
vits János, Konecskai Kár oly-né, Löbmann és Fass, Kuttinger Győző, Schiff erer Lőrinc, Török Ferenc, Zumühl Ádám. Üveges és üvegkereskedő: Schnee- berger Pád. Üvegező és képkeretező: Müller Ferenc. 1916-ban Baján szabadult fel, mint segéd Budapesten dolgozott. 1925 óta Csillaghegyem önálló mester. A Csillaghegyi Polgári Kör gazdája, az Önálló Iparosoik Körének ellenőre, az Önk. Tűzoltó Egyesület egyik megszervezője stb. Vaskereskedők: Ander János. Középiskoláinak elvégzése után 5 évig Topi'ts József fia cég tisztviselője volt. 1920 —27-ig Schember C. és fiai gyár gondnoka volt. Csillaghegyi üzletét 1925-ban alapította. Közs. kápv. test., a Polgári Kör stb, tagja. Háború a'att a 30 honv, gy, ezredben szolgált szerb, fronton megsebesült, mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: vas érdemker., koronás ezüst érdem ;ker., a vit. érem szalagján és seb, érem. Sárkány Ferenc. Középiskoláit Budapesten végezte. 1923- ban Makón felszabadult, azután pesti cégek utazója volt. Üzletéit Csillaghegyen 1928-ban alapította. Számos egyesület tagja. Atyja a háborúban szerzett betegségében 1919-ben meghalt. Wechselmann Vilmos. Középiskoláit Budapesten végezte, a festékszakmában ugyanott szabadult fel. Mint segéd beutazta Európát, majd Budapestem üzletet nyitott, amelyet 1925-ben Csillaghegyre helyezett át. Mozgósításkor a 32. gy. ezredhez vonult be, szerb, orosz és román frontokon harcolt, megsebesült és rokkanttá lett. Kitüntetése: bronz vit, érem. Vitézek: vitéz dr. Selyeby Béla törv- sz. bíró, vitéz Küzdő Géza áll. tisztv., vitéz Házi György kisbirtokos, vitéz Szigeti Márton ács, vitéz Komái József altiszt, vitéz Baltay Aladár hivatalnok. BUDAKALÁSZ Nagyközség. Hozzátartozik: MandritsMaróthy- és Almássy-iélo tanyák. Plébániája 1332—33-ba.n már fennállott; ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai főesperesi kerületéhez tartozott. 1349-ben az óbudai apácáknak volt itt birtokuk. 1449-ben Kalóz, 1482-ben Kalaz néven említik az oklevelek, 1482-ben Lendvai Bánfy Miklós szerez itit részeket Kovács István budai polgártól. Az 1580—81, évi adólajstromban, a budai szandzsákban törököktől lakott faluként szerepel és évi jövedelmét 1000 akcsére becsülték. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1695. évi összeírás alkalmával "V4 portával volt megróva. Ekkor a lYa/fay-család birtokában találjuk, A XVIII, század közepén németek telepedtek ide, miáltal a helység népessége jelentékenyen megnövekedett. 1770-ben 40 egész úrbértelkeit írtak itt össze. A mostani róm. kath. plébánia 1845-ben keletkezett. 1826-ban épült egy róm, kath. templom, de 1905-ban lebontatván, helyébe 1907-ben új templomot emeltek. A görögkeleti szerbek templomát 1752-ben építették. A helység eredeti neve Kaláz volt. 1876 után már Buda-Kalász néven vo’it ismeretes és e névalakját az 1900, miniszteri rendelet meg is állapította. A község területének nagyobb része a nagyobb birtokosok tulajdonában van. A lakosság túlnyomó része gyárimunkás. Klinger Henrik r.-t. és Budavidcki r.-t.-nek van itt posztógyára. A község villanyvilágítással el van látva. Kőbányája híres; főleg szobrászoktól keresett. A világháborúba bevonult katonák száma: 500, hősi halottaké 63, hadiözvegyeké: 21, hadiárváké 8. A hősi halottaknak emléket állítottak. A földbirtokreform folytán 11 kát. holdat »szítottak ki. községben 2834 lélek és 498 ház van. Területe: 3362 kh., melyből a községé 221 kli., szántó: 1849, rét: 99, legelő: 333, erdő: 548 kh. Erdőbirtok a gazdák tulajdonában, tölgy. Talajviszonya: a dombos rész agyagos, a lapály homokos. 108 ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. évi népsz. szerint: 3000 lélek. Magyar: 140, német: 2570, tót: 30, szerb: 260. R. kath.: 2650, ref.: 30, ág. ev.: 20, g. kel.: 260, izr.: 40. Házak száma 475. Az 1930. évi népszámlálás szerint a
