Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

106 Schuster Antal. Mint péksegéd szabadult fel és 1917—25-ig Csillaghegyen önálló péküzeme volt, 22 éven át mint szerkovács márleggyárban dolgozott. Vegyeskereskedését 1918-ban nyitotta. Só­gora: Benesch Jakab 1916-ban román fron­ton hősi halált halt. Szugfil Ferenc. Mint kádár, atyjánál Lengyelen szabadult fel, 19ÖS-ban átvette atyja üzletét és azt vezette, majd 8 éven át Budapesten gr. Beth­len Aladár házgondnoka volt, 1925-ben Csil­laghegyen vegyeskereskedést nyitott. Fivére: Szántó Gyula 1914-ben Szerbiáiban hősi ha­lált halt. Trisztinovits Sándor. Kereskedelmi iskoláit Budapesten vé­gezte, 1885-ben ugyanott szabadult fel. 32 éven át Brunner Alajos cégnél volt alkal­mazva, és 5 éven át Mányban a Hangya üzletvezetője volt. Csillaghegyi üzletét 1930- ban alapította. Háború alatt katonai szolgá­latot teljesített, Abendschein Lőrinc, Baumgartner József, Fortwinkel Antahié, Fühl József né, Graboc János, Haasz János, Joó Ferenc, Kurtz Ja- kabné, Prónay András, Schifferer Ferencné, Schiff erer Ferenc, Schifferer Lőrinc, Schmiedt Já­nos, Wagenhof fér Ferenc. Géplakatosok: Csik József, Kalmár Zoltán. Hentesek és mészárosok: Schieszl József. 1993-ban Budakalászon szabadult fel, mint segéd Budapesten dolgozott. Háború előtt Budapesten volt, 1925. óta pedig Csillag­hegyen van hentes és mészáros üzlete. Há­ború egész ideje alatt katonai szolgálatot teljesített, mint őrmester szerelt le. Bakii Ferenc, Fortvinkel Ignác, Hegedűs József, Hesz György, Karnevál Ferenc, Klupp József, Mertl Ferenc, Pocsai Ábel. Ingatkinforg. ügynökök: Grünfeld Ármin. Polgári iskola 4 osztályának elvégzése után 1911—-14-ig az Újlaki Téglagyár fel­ügyelője volt. Ingatlan közvetítő irodáját 1920-ban nyitotta meg. Több társadalmi egyesület 'tagja. Háború alatt harctéren küz­dött, gránát eltemette. Kommüo alatt haza­fias tevékenységet fejtett ki. Borostyán Jenő, Schráier Ferenc. Kádár: Geschwetter József. Kertészek: Hage Ottó. Kertészetet Mühlhausenban tanulta, utána 5 éven át Schweizban technikai főkertész volt. Magyarországra háború után jött. 1920—27-ig a Trunkhahn faiskola vezetője volt. 1927-ben önállósította magát. Gyümölcs­fák, díszfák, díszcserjék, rózsák .stb, mellett bolgár kertészetet is tart fenn, Háború alatt a német és tőreik hadseregben szolgált, két­szer sebesült, mint török hadnagy szerelt le. Ki tüntetései: I. és II. oszt, vas kér., török vasfélhold, Schwarzburg — Sondershauser Kriegsmed, és seb. érem. Halász Jenő. A gimnázium 6 osztályának elvégzése után mint kertészeti gyakornok József kár, herceg alcsuti birtokára, később Budára, a királyi várba s onnét a Ménesi-úti kertészeti tanintézetbe került, Gyakornokoskodott még Magyar- és Németország nagyobb városaiban. Egy ideig Gundelinde bajor kir, hercegnő uradalmi főkertésze volt. 1927-ben Gödöllőn kertészetet és virágüzletet alapított, majd kertészetét a rózsatermelésre az inkább meg­felelő Csillaghegyre helyezte át Trunkhahn faiskola. 1892-ben létesített 32 kh. faiskolát jelen­legi tulajdonosa 1920-ban vette át. A kerté­szet jelenleg legmodernebbül felszerelt és a legkülönbözőbb gyümölcsfákat, fenyőket, díszcserjéket stb, nem csak az egész ország területére, de külföldre is szállít. A kertészet, vezetője: Schneider Mi­hály főkertész. Szaktanulmányai elvégzése után évekig kül­földön praktizált, A faiskolát — kisebb meg­szakítással — 1903. óta vezeti, Vezetése alatt álló faiskola több kitüntetésit nyert. Kocsmárosok és vendéglősök: Köt­tet Richárd. Budapesten szabadult fel egyedül a Met- ropol szálló alkalmazásában 21 évig állott, 10 éven át mint főpincér. 1926. óta önálló vendéglős Csillaghegyen. Háború alatt a 32. gy, ezredben szolgált, mint törzsőrmester szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. Kretting er Lőrinc. Tanulmányait Békásmegyeren végezte. 1922 óta adófizető polgár. Háború alatt 6. vár- tüzér ezr, kötelékében 37 hónapon át itűzvo- nalban harcolt. Kitüntetései: bronz vit, érem és Károly cs. kér. Mátyás testvére háborúban szerzett betegségében 1925-ben meghalt. Leszkóczky János. Mint vasesztergályos szabadult fel és dol­gozott 1920-ig Budapesten. Csónakdáját, melyben ma kb, 80 csónak van garazsirozva, 1925-ben létesítette, ahol 1927-ben kocsmát is nyitott. Háború alatt 6 hónaoi harctéri szolgálat után mint szakmunkás hadigyárak­ban dolgozot, Barokaldy Gyözőné, Bösinger Már­ton, Braun József, Felír er Ferenc,

Next

/
Oldalképek
Tartalom