Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
204 1 ström okban a váci nahi je községei között szerepel; ekkor 8 adóköteles házat jegyeztek itt fel. 1690-ben lakott helyként írták össze. 1715-be.n 14, 1720-ban 19 adóköteles háztartásit írtaik össze e helységben; akkor még mint puszta, Dunapatajhoz tartozott. 1744-ben majdnem az egész falu leégett. A róm kát. plébánia 1740-ben keletkezett. A templom 1746-ban épült. 1834-ig a Madách család volt a helység földesura. Mióta gróf Grassal- kovich birtokába került, azóta a gödöllőiuradalom sorsában osztozott. Az 1849 április 10-én az osztrákokkal és 1849 julius 17-én az oroszokkal vívott váci csaták egészen e helységhez tartozó Csörögi szőlődomb határáig terjedtek. Jelenleg Nemeskéri Kiss Pál örököseinek az idetartozó Gödön, Lovag Floch-Reyhersberg Alfréd dr.mák Pa -Csörö- gön és Sződrákoson, Schöffer Bódog örököseinek ugyancsak Gödön és Szál achy Bélának Sződön van nagyobb irt oka, melynek Várdomb nevű részén hajdan valamely erődítmény lehetett. 1891-ben nagy tűz volt a községben. A lakosság hitel- és fogyasztási szövetkezetét tart fönn, A községben van Szalnchy Béla csinos úrilaka, melyet Sza- Jachy Sándor építtetett 1872-ben. A községhez tartozó Árpádmajorban Gajáry Gézának kényelmes régi úrilaka van. A dűlőnevek közül a Törökkúthoz az a hagyomány fűződik, hogy az ott levő s ma is jó vizű kutat még a törökök építették, A községhez tartoznak a következő pusztáik, illetőleg majorok: Pusztacsörög, Sződrákos, hol Floch- Reyhersberg Alfréd dr.-mák van díszes régi úritaika, értékes fegyvergyűjteménnyel és régi bútorokkal. — Göd puszta, továbbá Árpádmajor, Tarkáis, Ilfcamajor. Végül idetartoznak a Csörögi szőlők is. E puszták 1848-ig a herceg Grassalkovich-féle gödöllői uradalomhoz tartoztak, Kisgöd. pusztán az utóbbi időben nyaralótelep keletkezett, mely ekkor 1922-ben kisközség lett és Sződtől elvált, Göd-nyaralcVtelep néven ismeretes, Pa.- Gödön van nemeskéri Kiss Pál örököseinek régi kényelmes úrilaka. A gödi hatarban valamely nagyobb épület romjai láthatók, A határban Felső-Göd néven új családi otthon-telep keletkezett, mély rohamosan épült, amely 1912-ben kis, majd 1922-ben nagyközséggé alakult és elvált, A világháborúban elesett hősi halottak száma: 54, a hadiözvegyeké: 25, hadiárváké: 21. A földbirtokreform folytán az igénylők között 132 kát. hold földet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 5000 lélek, színmagyar. R. kath.: 4500, ref.: 200, ágii. ev.: 200, g. kath.: 50, izr.: 50. Házak száma: 900. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 4698 lélek van. Területe: 8,017 kh., ebből a községé 566. Szántó: 4506, rét: 737, legelő: 942, erdő: 688, szőlő: 402, kert: 732, nádas: 3, terméketlen: 800 kli. Talajviszonyok: 80 százalék homok. Termények: főterménye rozs átl. term. 4 q. Vas. áll.: Sződ-Csörög és Göd. (3.6) km). Posta., Táv., Tel.: helyben. Főszb., Járb., Adóh., Tkv., Pit. bizt., Pii. szak., Vál. kér.: Vác. Törvsz. Pü. ig., Keresk. Kamr., Iparfii., Me- zőg. Kamr. OTI: Budapest, Cső.: Alsógöd és Vác. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző: Szír mák László főjegyző. Ujkécskén született, középiskoláit Vácon, a közig, tanfolyamot pedig 1908-ban Budapesten végezte. Előbb helyben jegyzőgyak., majd Ujkécskén s. jegyző, 1916-ban pedig megválasztották helyben főjegyzőnek, A háborúban a .szerb és orosz harcitéren küzdött, 19 havi frontszolgálata van, súlyosan sebesült, majd orosz fogságba esetit, honnan 1919-ben tért vissza, A seb. érem és Károly cs kér, tulajdonosa, mint t. főhadnagy szerelt le, A község fejlesztésében tevékeny része van, a Hangya szöv., Levente egylet, dalárda, Testnev. és Népműv. biz. elnöke, a Hitelszöv. alelnöke, A. ii. jegyző: Piros György. Közs. Írnokok: Tornai Alajos, Alberti István. Közs. bíró: Zachár Mihály. 18 h, birtokán 1919 óta önállóan gazdálkodik, melyből 3 h. szőlő. Helybeli születésű, iskoláit is itt végezte. 1926 óta a község bírója, azelőtt pénztárosa és elölj, tagja volt. A várm. bizottságnak 10 év óta rendes tagja, az Iskolaszék, Hangya Szöv., Hitelszöv. igazg. tagja. Háború alatt .az orosz és olasz harctéren küzdött, majd orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. 1920-ban szerelt le, mint szóig. vez. őrmester. Öccse az orosz harctéren hősi halált halt, Törv. bíró: Helembai Ferenc, Pénztáros: Hertel András. Közgyám: Sztuska Mihály. Helybeli születésű, 1920 óta 16 h. birtokán gazdálkodik, amiből 13l/a h szőlő. A község
