Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

'

Kiskunhalas 17

A közlekedésügy.

A kezdet alacsony színvonalán állt a múltban. Régente alkalmi fuvarosok hozták el az utolsó postát képező Pestről a leveleket. 1745 után Kiskunfélegyháza volt az utolsó posta és a Jászkunkerületek által hetenként egyszer az összes Jászkun községek között lovas futár közvetítette a levélforgalmat. 1789-ben a török ellen folyó háború alatt állította fel a kormány a Buda—Zimony között közlekedő személyszállító társaskocsi-póstát, amely hetenként kétszer közlekedett. Pár évre rá ugyancsak ezen a vonalon, a Dunán közlekedő hajósok gyorsabb visszaszállítására megindult az u. n. delizsánczi kocsi-járat. Ezek a járatok kapcsolták be Hidast a posta rendes forgalmába. A Pirtón állott vendégfogadónál volt egy állomás, a másik a városban, s a Vadkert—Halas—Mélykút—Szabadka felé közlekedő kocsikat, minden állomáson váltott lovakkal, olcsó dij ellenében, az illető község lakosai voltak kötelesek ellátni. A Budapest- Szeged közti vasút megindulása után, 1854 óta Félegyháza—Halas—Baja között volt kocsipósta, 1882 december 5-ike óta pedig, amikor a Budapest—Szabadkai vasutat forgalomba helyezték, a vasút vette át a posta szállítását is.

1905 november 30-án helyezték forgalomba a Halas—Bácsalmás—regőcei vasútvonalat, mig a Halas—majsai vasútvonalon 1912 október 19-én indult meg a forgalom.

Az országutak közül a postakocsik miatt a vadkerti és a mélykúti utak épültek ki először agyagtöltéssel, majd 1889 körül a majsai utat agyagozták meg. Az első kövezett út 1897 —98-ban épült Majsa és Kecel felé. A szegedi utat a halasi határban 1912-ben kövezték ki. 1929-ben adták át a forgalomnak a jánoshalmai utat. Ugyanezen évben épült ki a tervezett vadkerti műút a Sóstóig. A város belterületén az utcák kövezését dr. Thúrócy Dezső polgármester idejében 1925—27. években végezték. Nagy Szeder István.

Általános adatok.

Lakosság: 28.000, színmagyar. R. kath.: 17.000, ref.: 10.000, izr.: 1000. Házak száma: 3085.

Területe: 112.195 kh., melyből a városé 3251. Szántó: 45.965, rét.: 9095, legelő : 43.002, erdő : 2520, szőlő : 4560, kert: 676, nádas : 1236, terméketlen: 5140. Talajviszonyok: nagyon változatos. Erdőbirtok: özv. Halász D. Károlyné 100, Kiss P. Ambrus 17, Ref. Egyház 15, özv. Nagy Gyuláné 28, özv. Czagány M. Ferencné 10, Széli Józsefné 20, Farkas Elek 47, Nagy Kálózi Imre 10, Kis- kúnhalas város 416, Hoffer Imre 12, Bögyös örökösök 180, Kolozsváry örökösök 949, özv. Barabás Illésné 10, Jung- reisz Márton 50, Erdős József 10, dr. Kun Bertalan 10, Horváth B. Sándor 40, Fábián István 30, Gyulai Márton 15 kh. vegyes korú akác és kevert erdő. A többi 10 k. holdnál kisebb, szétszórt parcellákban. Termények: rozs, burgonya, szőlő, alma, cseresznye, meggy, körte és kaj- szinbarack. Újabban az özvegy Szath- máry Sándorné-féle tömegszállításra alkalmas ú. n. Kifér körtét kezdik nagyban termelni.

Vas. áll.: Helyben. Bérkocsik és autók az állomáson. Szállás: Nemzeti, Bárány és Városi Nagyszálloda. Autóbuszjárat: Kiskúnhalas — Kecel, és Kiskúnhalas— Kígyóspuszta között. Közvetve Baja és Kalocsára.

Posta, táv., tel., Cső., Főszb., Járb., Tkv., Adóh., OTL, Vál. kér., Pü. bizt., Pü. szak.: Helyben. Törvsz.: Kalocsa. Pü. ig., Mezög. kamr.: Kecskemét. Iparfii. és Keresk. kamr.: Bpest.

Hatóságok, intézmények.

Városi hivatalok és ügyosztályok. Polgármesteri hivatal. Polgármester : dr. Fekete Imre.

1930 január1 15 óta tölti be mai hivatalát, előzőleg az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztárnak volt ügyésze, majd önálló ügyvédi praxist folytatott. A Biharkeresztesi Járási Gazdasági Banknak elnöke, a Tébe. vidéki osztályának ig. tagja stb.

Helyettes polgármester: dr. Gusztos Károly.

Iskoláit helyben ,a jogot Kolozsváron végezte. A kommün bukása után városi számvevőnek választatott meg, 1921 óta tanácsjegyző, 1923 óta közig, tanácsnok, h. polgár- mester.

Árvaszéki ülnök: dr. Gaál Gyula. Rendőrbírói teendőkkel megbízott tanácsnok : dr. Halász D. Sándor.

Főjegyző: dr. Borbás Imre.

Tiszti főügyész: dr. Kathona Mihály. Főorvos: dr. Novobáczky István.

Középiskoláit Szentesen, az egyetemet 1922- ben Bpesten végezte. Működését az OTI. pestújhelyi kórházában kezdte. 1925-ben tiszti- orvosi oklevelet szerzett, 1928 óta helyben működik mostani minőségében. Tüdőgondozó ve- orvosa, helyi orvosszöv. alelnöke, hiva-