Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
96 Tószeg—Törtei renc és Társa, Abony 60, Módla András 55, Gajzágó Irma, Abony 54, Füle István, Kúnmadaras 53, Gulyás Ferenc 53, Gulyás Antal 53, Gulyás István 51 Vad lózsef 60, Bottay Dezső 38, Varga lános 41, F. Bedc László 22, Fiile Benő 33, Muhari András 30, Nyavaja Sándor 30, özv. Mitzky Kálmánná 38, Luzsányi István 22, Balázs László 38, Balázs György 38, Mondok Sándor 38, özv. Schmidlinger lenöné 45, Csillag Zsigmond 48, Gulyás Antal és fiai 47, Enyedi András 33, Keskeny Sándor 26, Bózsó lános 32, Ecseri Antal 20, L. Molnár András és Máté 28, Papp Ferenc 20, Bene Mihály 24, Csutár Vince 23 kh. Fűszer- és vegyeskeresk.: Borál lózsef- né, vitéz Boros Dénesné, özv. Gut- freund Árminná, Hangya Szöv., Tóth Kálmánná, Wcisz Mór. Géplakatosok: Kiss Géza, Kovács Károly. Hentesek és mészárosok: Laczlavik lózsef, Sassi István, Sassi Pál. Korcsmárosok és vendéglősök: Boros Lajos, özv. Fodor Lászlóné, Gutt- freund Lajos örök., Hangya Szöv., Juhász Vince, Mari Benő, Tóth Károlyné, Szalai Kálmán, Varga Márton, Weinberger Hermann. Kaskötők és kosárfonók: Bodor Pál, Bognár lózsef, Simon Imre, Varga Vince. Kovácsok : Varga Károly, Csömör László. Kőművesek : Halápi Imre, Kálmán György, Kiss lános, Mészáros István, Sassi Benő. Malomtulajdonos: Tószegi Gőzmalom R.-T. Igazgató: Hegedűs András. Négy középiskolát Szolnokon végzett. 1926- ban a gőzmalom alapításakor került mai állásába. A község fejlesztése érdekében anyagi és szellemi tevékenységet fejt ki. Helyi iskolaszék tagja. Háború alatt, mint vasutas teljesített szolgálatot a hadtápkörletben. Pékek: Szálkái Gábor. Iparában 1892-ben szabadult. Mint segéd Kecskeméten, Debrecenben, Szolnokon, Pozsonyban és Bpesten, 1924-ben 4 hónapig Párizsban dolgozott. 1914-ben a bpesti élelmezési raktárhoz vonult be. 1916-ban az olasz harctérre került, hol 7 hónapot töltött. A forradalomkor szerelt le. István bátyja hősi halált halt. Kovács István. Ügynök: Goldmann István. Vitézek: luhász Lajos és Baross Dénes. Törtei. Nagyközség. — Hozzátartozik: Czakó, Ernyő. Kákástó, Ludas, Nádas, Ujosztály, Vízjárás, Bubos- és Mankóshalom. Nevét Törteitől, IV. László király gyilkosainak egyikétől vette (1290). Az 1475. évi oklevélben Törtelszállása néven említik. Ekkor a halasi székhez tartozott 1531-ben Werbőczy István nyerte adományul. 1559-ben a török kincstári fejadólajstromokban a budai livához tartozó községek között találjuk, 49 adóköteles házzal. 1690-ben a kun-puszták között írták össze. A XVIII. század első felében a kunszentmiklósiak birtoka volt, akiktől csere utján bábonyi Balogh Antal birtokába került, aki viszont Bábonyt adta oda a kunszentmíklósiaknak. Az 1754 évi vármegyei nemesi összeírás szerint Balogh Márton, István és Sándor voltak a helység földesurai és kivülök még Fehér József nevű nemes ember lakott a helységben A róm. kath templom 1803-ban épült, fegyverneki Vida István, majd fia László bőkezű hozzájárulásával, az ősi templom anyagából. A plébánia 1807-ben alakult és az anyakönyvek 1788- ban kezdődnek. A tagosítás már 1845-ben megtörtént, 1849 január 24-én Perczel Mór honvédtábornok itt hált meg hadával; másnap, 25-én, innen indultak Cegléd felé s az első összeütközések Ottinger császári tábornok hadával már a helység Cegléd felőli határánál megkezdődtek. Vezetőként a törteli születésű Ábrahám János Károlyi-huszár szerepelt, aki Lenkeyvel szökött haza. A Cegléd, illetőleg Abony határában lefolyt ütközet után Ottinger császári tábornok vert hada január 26-án délután Törteibe érkezett és egész március 1-éig itt táborozott. A császári had itteni táborozása alatt Ottinger: Palik István róm. kath. plébánost elfogatta és gyalogosan Pestre kisértette, mert a emplomban a császáriak a következő szövegű cédulákat
