Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Kócsér—Tószeg 93 Kőművesek: Pozsgai Ferenc, Miklós János. Kötélgyártó: Kiss Imre. Malmok: Molnár János. Tel. 3. Marhakeresk.: Besenyei Ignác, Bcrcnte József. Óra- és ékszerkereskedő: Pásztor Zoltán. Pék: Gomola János . Rövidárúkereskedők: Horváth László, Singer Pál. Szíjgyártó: Szahari Vince. Temetkezési váll.: Mihala László. Tímár: Birkás Mihály. Vitézek: Ragó Ferenc. Tószeg. Nagyközség. — Hozzátartozik : báró Harkányi Sándor, báró Harkányi János, gróf Szápáry Frigyes, Hay Mór. Népnél Gyula, dr. Navratil Ákos, Sivó Ernő és a Magyar Tudományos Akadémia tanyája s még számos 50—200 holdas tanya. A. középkorban Közép-Szolnok vármegyhéhez tartozott, 1508-ban II. Ulászló király, Cheői Antal és Tamás magvaszakadtéval, Werbőczy Istvánnak adományozta. A református egyház már a XVII. század első felében fönnállott. Szentedényei között emlitést érdemel egy műbecsü urasztali kehely 1637. évből, melyet Mészáros Benedek adományozott az egyháznak. 1690-ben elhagyott hely. Ekkor az Ányosoké volt. 1720-ban, 31 adóköteles háztartással, lakosai mind magyarok. Az 1754-ik évi vármegyei nemes összeírás szerint a Balogh, Hartwig és Bencsik családok voltak a helység földesurai. A község legrégibb pecsétnyomója 1700-ból való. A róm. kath. plébánia 1727-ben keletkezett. A templom 1755-ben épült. Az önkényuralom alatt. 1851 — 1861-ig Heves—Szolnok megyéhez csatolták. A tagosztály még 1846-ban megtörtént; ekkor 64 egész urbértelke volt. Határában van az őskori Kucorgóhalom. A község területén változás 1913. évben történt, mikor is 65 k. holdat a község területéből Szolnok város területéhez csatoltak. A világháborúba bevonul 1300 ember, a hősi halottak száma: 126. a hadiárváké: 64, a hadiözvegyeké : 46 A hősi halottaknak emlékmű állitatott fel 1923 évben. A földreform folytán az igénylők között 459 kát. hold föld osztatott ki. Általános adatok. Lakosság: 4200 lélek. Színmagyar. R. kath.: 3383, ref.: 800, ágh. ev.: 2, g. kath.: 2, g. kel. - 1, izr.: 12. Házak száma: 700. Területe: 14.764 kh., melyből a községé 1000 kh. Szántó: 9811, rét: 1901, legelő: 1824, nádas: 503 kh., a többi terméketlen . Talajviszonyok: kötött, fekete föld. Termények: búza, árpa, átlag termés 8 q, tengeri, répa. Vas. áll.: Tószeg, a községben. Szállás: Guttfreund Lajos és Juhász Vince vendéglősnél. Autóbuszjárat: Szolnok— Tószeg—Tiszavárkony—Vezseny vonalon. Vezsenyről indul 5 ó. 30 p. és 13 ó. 30 p., Szolnokra érk. 7 ó és 1 4ó. 30 p. Szolnokról ind. 11 ó. 30 p. és 19 ó. 30 p., Vezsenyre érk. 13 ó. és 21 ó. 30 p. Posta, táv., tel., cső.: helyben. Törvsz., Mezög. kamr., OTI.: Kecskemét. Pü.ig., Iparíü. és Keresk. kamr.: Bpest. Főszb., Vál. kér.: Abony. Adóh., Járásb., Tkv.: Cegléd. Pü. bizt.: Kiskunfélegyháza. Pü. szak.: Üjkécske. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: 1. Vezető jegyző: Brandt István főjegyző. Középiskoláit Székesfehérváron, a közig, tanfolyamot Pécsen végezte. Előbb Iszkaszent- györgyön és Nyugatmagyarországon, később helyben főjegyző. Törvényhatósági biz. tag. Hangya felügy. biz., Hitelszöv. vezetője, Tűzoltó Test. és Levente Egyesület elnöke stb. A nyugatmagyarországi harcokban részt vett. Testvérei, Lajos, Imre és Sándor hősi halált haltak. Aü. jegyző: Nyáry Zoltán. Irodatiszt: Varga Ferenc. Közs. bíró: Kass István. igió—22-ig közs. képv. test. tag. 1924-ig községi tanácsos. Azóta községi bíró helyben. Hangya, Takarék és Hitelszöv. igazgatója. Iskolaszék tagja. Fiai: Pál, János és István végig harcolták a háborút.
