Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Kiskunhalas 25 ság-tér. Szabadi Ferencné, Futó-u. 2. Vanyik Istvánná, Kőhíd-u. 14. Közlekedésügy. M. kir. posta, táv., telefonhivatal. Hivatalfőnök: dr. Komlós Balázs. Posta, táv, vonal felvigyázó: Burghardt Mihály. Iskoláit Temesváron végezte, 1908-ban lépett a posta szolgálatába, előbb vonalmunkás volt, 1915 óta vonalfelvigyázó. Szolgálatát Szabadkán kezdte meg, Topolyán, 1920-tól helyben teljesít szolgálatot. Szolgálatba lépése előtt ácsiparos volt. 1914-ben bevonulva, Cat- taróban teljesített szolgálatot az 5-ik vártüzér- ezredben. Kor. vas. kér. tulajdonosa. 1916-ban tüzmesteri rangban a távírda osztaghoz került, 1918-ban szerelt le. Öccse és két sógora hősi halált haltak. Pirtói postahivatal. Postamester: Katona Mihály. Középiskoláit Bpesten végezte, 1927 óta vezeti a pirtói postahivatalt. A Gazdakör titkárja és épületgondnoka. Imre bátyja hosz- szabb időt töltött hadifogságban. M. kir. áll. vasutak. Osztálymérnökség. Vezető: Polgár Lajos, oki. mérnök, áll. vas. felügy. Középiskoláit Aradon, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte 1902-ben. 1905-ben lépett Máv. szolgálatba, az aradi ü. v.-nél. 1907-től 14-ig a petrozsényi, 1921-ig az aradi osztálymérnökségnél teljesített szolgálatot és 1921 óta a helybeli osztálymérnökség vezetője. A mérnöki kamara tagja. Helyettese: Rósenfeld Dezső. Középiskoláit és a műegyetemet Bpesten végezte 1903-ban. Egyideig magánmérnök volt, 1907-ben máv. szolgálatba lépett Segesváron. 1912-től a kiskőrösi, 1925-től a helybeli osztálymérnökségnél teljesít szolgálatot. Háború előtt az i. h. gy. ezr.-ben szolgált. Máv. mérnök: Ölveczky Ferenc. A műegyetemet 1924-ben végezte Bpesten. 1928-ban lépett máv. szolgálatba, a tapolcai osztálymérnökségnél 1929 óta helyben működik. Hadiszolgálatra 1915-ben vonult be, 36 hónapot töltött az orosz, olasz és román harctereken. Kitüntetései: nagyez., kisez., bronz v. é., Károly cs. kér. Fütöház. Vezető: Zarka Dezső. Iskoláit Miskolcon végezte, 1899-ben lépett a máv. szolgálatába. Miskolcon, Zólyomban, Balassagyarmaton, Lipótváron, ismét Balassagyarmaton, Bpest keleti fütőháznál, 1929 óta helyben teljesít szolgálatot. Mozdonyvezető szakvizsgája van. A háború alatt katonai vonatokat, szállítmányokat vezetett. Főmozdony vezetők: Reichl Ernő. 1907-ben lépett máv. szolgálatba, előbb Debrecenben, 1926 óta helyben teljesít szolgálatot, 1920 óta főmozdonyvezető. Debrecenben a Mozdonyvezetők Otthonának volt elnöke, az Orsz. Mozdonyvezetők Egyesületének helyi megbízottja. A debreceni ü. v. kebelében a fegyelmi bíróság vál. tagja. Háború alatt szolgálati érdekből fel volt mentve, Galíciában teljesített fontos szolgálatot. Lévay Ferenc. 1912-ben lépett máv. szolgálatba, 1914-ben végezte a mozdonyvezető tanfolyamot, 1928 óta főmozdonyvezető. 1918-ban Zimonyból Szabadkára menekült, 1920-ban Szabadkáról Bpestre. Háború előtt 4 évig Pólában a haditengerészetnél teljesített szolgálatot s mint ilyen az egész világot beutazta. A háború alatt felelősségteljes szolgálatot teljestíett mint mozdonyvezető. Kidcsár János. A lakatos szakmát tanulta ki, mozdonyvezetői vizsgát 1914-ben tett Bpesten. A máv. kötelékében 1910 óta szolgál, 10 évig Szabadkán, majd Kaposvárott és Siklóson, 1923 óta helyben teljesít szolgálatot. Bognár György. Máv. szolgálatba 1909-ban lépett, a mozdonyvezetői vizsgát Bpesten tett le 1911-ben. 1922 óta főmozdonyvezető. Hatvanban, Rákoson, Szolnokon, 1925 óta helyben teljesít szolgálatot. Beke Gábor. Máv. szolgálatba 1907-ben lépett Bpesten. A mozdonyvezetői vizsgát 19x0-ben tette le. A kommunizmus és a világháború alatt Szabadkán teljesített szolgálatot. Mozdonyvezetők: Salacz Ferenc. A lakatos szakmát tanulta ki, 1907-ben katonai szolgálatra vonult be a 7. h. huszár ezr.- hez, 3 évet töltött mint századkovács. Máv. szolgálatba 1912-ben lépett. Szabadkán, Újvidéken, Kalocsán, a Józsefvárosi p. u.-on, 1922 óta helyben teljesít szolgálatot. Mozdony- vezetői vizsgát 1916-ban tette le. Négy középiskolát is a máv.-nál végzett. Háború alatt a szerbek elől menekülni volt kénytelen. Bauer József. A géplakatos szakmát Bpesten tanulta. Máv. szolgálatba 1916-ban lépett Hatvanban, a mozdonyvezetői vizsgát 1923-ban tette le. Helyben 1924 óta szolgál. Nős, 2 gyermeke van. A háború alatt a szolnoki munkásszázad kötelékében szolgált. Horváth János. Máv. szolgálatba 1916-ban lépett Szabadkán. 1924-ben tette le a mozdonyvezetői vizsgát. Az eskü megtagadása miatt 1922-ben Bel- grádból menekülni volt kénytelen. A háború alatt szolgálati érdekből fel volt mentve. 2
