Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Kiskunfélegyháza 169 tány, miután felsőbb helyen kivitte, hogy ezen helyekre a megtelepülés előnyős feltételek mellett megengedtetett, körleveleket intézett a kerületek városaihoz és községeihez, melyben Ferencszállása és vidékének betelepítésére szólította fel a lakosokat. Jászfényszaru megszaporodott lakosjága a szűk birtokviszonyok miatt elhatározta, hogy kivándorol. 1743-ban az akkori kormányzó s főkapitányi címet viselő Podhratzky Györgytől kivándortósi^ésTierlési engedélyt nyertek, megszámoltak otthon hagyott javaik iránt az otthonmaradókkal, ily meg- számolás juttatta nekik az úgynevezett tüzharangot, melyet a kivándorló 219 család hozott magával s 1743. tavaszán, mint a méhraj kirepültek anyafészkükből s az engedélyben kitüntetett Ferencszál'ás felé vették útjukat s a helybeli parochia története szerint, nemsokára nehány kunyhócska emelkedett, de nem a 72 frt.-ért bérbeadott Ferencszállásán, hanem ott, ahol^a ferencszállásai, galambosi. félegyházai és kisszállási négyes határ összeszögellik, a Szeged- budai főútvonal mellett, a régi Félegyháza valószínű temetője helyén építették ritka szerencsés tapintattal lakóhelyeiket. A fáradságot és áldozatot nem ismerő Almássv főkapitány körlevelének hire eljutott Ellés pusztára is, mely a Bozsik család birtoka s a török uralom előtt tiszta kis falu volt, azonban a törökök által leromboltatott és azután kezdett ismét benépesülni. Ezek az uj települők alig, hogy meghallották hírét a termékeny kun puszták kibérlésének, összebeszélve, felkerekedtek, magukkal vitték a vihetőket, Félegyházára siettek, hol az előbb érkezett meg- teiepülőkkel egyességre léptek és a rájuk eső bérösszeget lefizetve, lakhelyeket kezdtek építeni. Ellésen már deszkából összeállított kis templomocska is volt. melyet Krizsanóczi János plébános szétszedetett és utólagosan magával hozta az uj szállásra. Mielőtt a város történetével tovább foglalkoznánk, leközöljük az első évben Félegyházán megtelepült 219 családfőjének nevét, hogy a város mai lakossága is ismerhesse szülővárosának megteremtőit: Molnár Tamás, Szabó Ferenc, Molnár Pál, Csenki Pál tizedes, Horváth Mihály, Molnár János, Molnár Mihály, Rózsa János, Balog Andor, Csaba Tamás, Hegyi György, Sassi János, Hamar Mihály, Ónodi János, Nagy János, Nagy István, Surányi György, Acs Márton, Gulyás János, Szabó Jakab, Tompaj János, Nagy György, Sóos András, Bene György, Kessik György, Lőrincz Pál, Óllá Pál, Kiss Ferenc, Pincés Mihály, Buborik Mihály, Tímár István, Sárkány István, Botka Pál, Lapu Miklós, Kanyó Mihály, Kanyó András, Dobák Gáspár, Lapu Farkas. Seredi András, Kürtösi Mátyás. Juhász András, Balla András, Sallaj Mihály, Botra Ferenc, Tóth Ádám, Fonódi Mihály, Balla Jakabné, Halász Ádám, Lőrinczi Ferenc, Lőrinczi András, Németh János, Páll Jakab, Kobella Pál, Csordás György, kondás Kiss Márton, Gulyás András, Bedik Mihály, Tóth Márton, Molnár István, Nagy Ferenc, Bodor Mihály, Retkes Pál, Nagy Albert, Koncz György, Hevér János, Tolmácsi József, Nagy Gergely. Bajusz János, Béki János, Csikós Mihály, Nagy Péter, Hódi István, Varjú János, Csanádi Gergely hadnagy, Nagy Jakab. Gulyás Mátyás, Ipacs Pál, Kalmár Orbán, Komáromi Márton, Papp Mátyás, Rimóczi János, Czakó István, Török Gáspár, Tarjáni József, Bibók Pál, Nagy András. Rádi András, Sörös Mihály, Parádi Jakab, Jánosi András, Kókai Mihály, Füsüs Pál malombiró, Török Mátyás, Szabó István, Pál Mihály, Mészel István, Berta Gáspár, Czakó Gergely, Cserháti György, Sárkány Péter, Tóth Albert, Sörös Pál, Nagy Pál András, Dobos Pál, Kiss András, Dobos János, Eszes György, Dósaj Márton, Tamási Márton, Hatvani Antal, Dobák Márton, Rusai Mihály. Szabó András, Vereb Mihály, Vereb Imre, Bihar Mátyás, Kiss Mihály, Nemcsok György, Csekle János, Kurucz István, Écsias Ádám, Dobák József, Szabó Mihály korcsmáros, Baghi Pál, Kohajda Albert, Nyilas Ferenc tehéncsordás, Szegesdi Mátyás, Páll György, Kalló Mátyás, Farkas Ferenc mészáros, Juhász, István, Imrei Mihály. Kis Albert, Csábrádi András, Kókaj András, Petróczi György, Kelemen Ádám, Molnár János. Térjék János, Magyar Miklósné, Berecz Pál, Bánóczi Pál, Mihalovits Márton nótárius. Török Ferenc, Kis Jakab, Török János, Sárkány András, Nagv András, Mészáros András, Barna Péter, Csernák András, Tóth János, Fejes János. Pomázi Pál, Trungel János, Mészáros Mihály, Bálint János, Fülöp Cyörgy, Falábú Márton, Fábián György, Fekete Mihály, Kasinczi István, Hegedűs Pál gulyás. Kalangyaj Jakab, Kirsner András molnár, Kovács Ándrás, Szécsényi András, Bukó János, Fekete György, Keresztesi János, Kiss Mátyás, Karsaj Mátyás, Kristóff Mátyás, Ivány Márton. Fazikás Ferenc, Sörös Mátyás, Gyinis János, Gáli Mátyás, Andri András kisbiró, Tóth Mihály, Koczka Itván, Szolnoki Mihály, Udvardi Gábor, Dobi György, Nagy Mihály, Sibrita'János borjupásztor, Tóth András, Sárkányi György, Takács Márton, Vakulva András, Tvanics Pál, Dávid Jakab juhász, Vargha János cothurnárius, Czimbora Márton, Mulnikáné, Monosza János, Szabó György, Kiss Mihály, Vapi Márton, Vincze András, Fekete János, Kocsis Ferenc, Deák Gergely, Vass György szűcs, Móczár Jakab, Banus Márton, Szűcs János, Bassa György, Csizmadia István, Fekete Mátyás, Csorba György, Vakula János, Király György, Tóth Tamás, Csikós Márton, Molnár Márton és Czakó András. Ez a levéltárban is meglevő összeírás szerint az első év végével Félegyházának lakóságát ez a 218 család képezte, a 219-ik volt a plébánia, mely azonban minden tehertől való mentessége folytán az összeírásokban nem szerepelt. E lakosság legnagyobb része Fényszaruból telt ki, de egy részét Ellés és Apáthi adták, Jöttek azonkívül „Tarjányi" nevüek Salgótarjánból, a „Verebek“ Verebésyből, a „Fehérek" Kőrösről. (Innen van sok Fehér nevű családnál a körösi előnév.) A Jász- és Nagykun helységbeli kivándorlók, a 72 frt.-ért kibérelt és az egy évig ingyen átadott Félegyháza pusztán hajlékaikat felépitteték, majd a haszonbérleti összeget Czakó István és Mihálovits Márton vezetése mellett maguk között felosztották, földmiveléshez fogtak s 11
