Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
149 Szánk—Tiszaujfalu badult. Mint segéd Bpesten és Érsekújváron dolgozott. Kecskeméten a Pannónia malomnak volt könyvelője. 1922 óta helyben önálló fűszer- és vegyeskereskedő. Nemzeti Munkavéd., Testnev. Egyes., járási Lövészegylet tagja, Polg. Olvasókör jegyzője, közs. vál. biz. tag. Hadiszolgálatot 1914—1920-ig teljesített, mint huszártörzsőrmester. Kitüntetései: kis ez., nagy ez., bronz v. é., Károly cs. kér., seb. érem. Kétszer sebesült,, egyszer gázmérgezést kapott. Összes harctereken küzdött. Hangya Szöv., Takács F. János. Férfiszabók: Elek Ferenc, Reichel Rudolf, Somogyi Ferenc. Hentesek és mészárosok: Brecske Balázs, Zelei János. Korcsmárosok: Varga László. Atyjától 32 kholdat vett át, melyet saját szorgalmával 65 holdra gyarapítóit. Szeszfőzdéje, szikvízgyára és vendéglője is van. Közs. képv. test. tag, Kecskeméti Közgazd. Egyesület tagja. Minden hazafias és kulturális egyesület lelkes híve. Az iskolagondnokság tagja. Hadiszolgálatot 1914-től teljesített, 38 hónapot töltött a szerb és orosz harctereken. A nyugatmagyarországi felkelésben is részt vett. Kovács M. István, Takács Péter, Zelei János. Kádár: Patonyi Konrád. Kovácsok: Bacsó János, Juhász Mihály, Lányi Ferenc, Nagyapáti Antal, Patyi Péter. Kőművesek: Juhász József, Kocsó István, Szuchoff Tamás. Lakatosok: Gut János, Vincze József, Zaka Sándor. Malomtulajdonosok: Zaka Zoltán és Társa. Pék: Nagy István. Szíjgyártó: Gárdony Gábor, Miklós Kálmán. Temetk. vállalkozók: Elek Ferenc, Tóth Sándor. Vitézek: Körösi József kisbirtokos. Tiszaujfalu. Nagyközség. — Hozzátartozik : Fodor- és Steer-major. Bencsik-. Nemcsók-, Czakó-, Csongrád városi-, Illés-, Czira-, Szekeres-, Major Sándor-, Mizere György-, id. Faragó János- és Kátai István tanya, A község eredetileg puszta volt s egypár évtizeddel ezelőtt alakult önálló községgé. 1837-bsn még csak 194 rom kath. és 2 református lakosa volt, akik dohánytermeléssel foglalkoztak. 1848-ig gróf Károlyi István volt a helység földesura. A múlt század 70-es éveiben a helység két részből állott : a Károlyi grófok majorjából és a dohánykertész telepből. A határban sok régiséget találtak, amelyek a kecskeméti múzeumba kerültek. A község a Tiszától, 5 kilométerre, a Holt-Tiszaág mellett, tanyarendszerben épült, A 9719 kh. ingatlan 1918. évig gróf Pálffyné szüi. gróf Károlyi Geraldina tulajdona volt mikor is az Altruistabank által parcelláztatott és igy jutott az ingatlan a lakosság birtokába, Hadbavonultak száma: 360, hősi halottaké 42, hadirokkantaké.' 25, hadiö > vegyeké : 12 hadiárváké : 9. Hősi halottak emlékét 300 négyszögöles „Hősök-ligete“ örökíti meg. A földbirtokreform folytán 28 kh, szántó osztatott ki, azonkívül 24 drb 200 négyszög- öles házhely. Általános adatok. Lakosság: 2183 lélek. Színmagyar. R. kath.: 2140, ref.: 35, ágh. ev.: 1, izr.: 7. Házak száma: 456. Területe: 9719 kh., ebből a községé: 368 kh. Szántó: 5894, rét: 1599, legelő: 1181, erdő: 154, szőlő: 28, kert: 14, nádas: 13, terméketlen: 835 kh. Erdőbirtok: község 28 kh., 3 éves akác. Csillag Béla 12, Steer Ferenc 30, Almássy 20, Fodor István 40 kh. idős akác. A többi kosárfonáshoz szükséges füzes erdő. Talajviszonyok: 4 hetede jól termő fekete homok, 2 hetede barna homok, 1 hetede szikes. Termények: búza 8 q, rozs 10 q, tengeri 8 q, árpa 10 q, zab 8 q, burgonya, répa, bab, dinnye. Vas. áll.: Tiszaujfalu 5 km. (Borsihalom megálló, 11 km.). Szállás: Bársony Rozália korcsmárosnál. Kocsit és autót az elöljáróságnál lehet rendelni. Posta, Cső.: Alpár. Táv., tel.: Tiszaujfalu.
