Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

106 Zagyvarékas. Nagyközség. — Hozzátartozik : Havas- és Püspökitanya, Az 1559. évi török kincstári adólajstrom szerint ekkor a hódoltsághoz tartozott, 15 adóköteles házzal. 1658-ban Rhédey Ferenc birtokában találjuk. 1690-ben elhagyott hely volt és a váci püspök birtoka. Az 1720. évi összeírás szerint lakosai 3 évvel előbb elszéledtek s csak két év óta települt be ismét. Ekkor már 18 magyar háztartást írtak össze e helységben. Az 1754. évi nemesi összeírás szerint gróf Althan Mihály Károly váci püspök és váci kápta­lan birtoka és most is az itt a legnagyobb birtokos. Az anyakönyvek 1724-ben kezdődnek. 1770-ben 51 eg'ísz urbértelket írtak itt össze. A tagosítás 1858-ban történt. 1855 és 1907 kö­zött nyolcszor öntötte el az árvíz a határt A rom. kath. anyaegyhíz már 1674-ben fennállott. Ősi temploma a török uralom alatt rombadőlt. 1715-ben, mint leányegyház Szolnokhoz tartozott s ezen időben nádból készített viskóban tartották az istentiszteletet. 1724-ben önálló plébániává alakult s 1737-ben templomot építettek Szent Imre tiszteletére. A mostani rom, kath. templom 1908-ban épült 100.000 kor. költséggel, A hadbavonult katonák száma: 900, hősi halottaké : 170, hadiözvegyeké: 94, hadi­árváké : 218. Az 1918. évi forradalom három emberéletet követelt. 1919. évi augusztustól a román hadsereg a községet november 19-ig megszállva tartotta. Ez idő alatt lábas jószágban és ter­ményekben mintegy 30—35.000 P kárt szenvedett. A hősi halottak emlékére a község közön­sége, 1926-ban, 25.000 P költséggel, szobrot emeltetett, a szobor díszes vasrácskeritését pedig, miután azt a község már nem bírta, a Hangya Szövetkezet saját költségén készíttette el, A földreform folytán az igénylők a szomszédos Besenyőszög község határában báró Kohner-féle birtokból 850 k, holdat kaptak. A községben országos vásárt febr. 9-én, jun. 16-án és szept. 16-án tartanak. Általános adatok: Lakosság: 5209 lélek. Színmagyar. R. kath.: 5186, ref.: 15, izr.: 18. Házak száma: 1115. Területe: 4622 kh. Szántó: 4190, rét: 18, erdő: 5, kert: 12, terméketlen: 383, egyéb: 14 kh. Erdőbirtok: 5 kh. fiatal vegyes erdő a község tulajdonában. Ta­lajviszonyok: fekete agyag. Termények: búza, árpa, átlagtermés 7 q, tengeri, lu­cerna. Vas. áll.: Zagyvarékás megálló, 3.5 km. Szállás nincs. Autóbusz minden vo­natnál, rendszeres. Posta, táv., tel.: hely­ben. Törvsz., Mezőg. kamr., OTL: Kecs­kemét. Pü. ig. Keresk. kamr.: Bpest. Főszb., Pü. szak., Vál. kér.: Abony. Adóh., Járásb., Tkv., Pü. bizt.: Cegléd. Cső.: Ujszász. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon 1. Vezető jegyző: Bálint József főjegyző. Közig, szolgálatba 1896-ban lépett, helyben mint gyakornok. 1901-ben segédjegyző, 1905- ben főjegyző lett. Működése alatt épültek: gyalogjáró, vasbeton híd, kath. templom és kántorlakás, zagyvaparti új iskola, makadám főút, 3 artézi kút, hősök szobra. R. kath. is­kolaszék világi elnöke. Zagyva Szabályozó Társulat vál. tagja. Tűzoltó Test., Hangya el­nöke, Hitelszöv .ig. tagja. A kommunizmus alatt fogságba hurcolták s később állását a nehéz időkben sem hagyta el. Öccse, dr. Bá­lint Béla orvos, a harctéren szerzett betegsé­gében meghalt. Aü. jegyző: Zelenka István. Középiskoláit Alsókubinban, közig, tanfo­lyamot 1914-ben Kassán végezte. Közig, gya­kornok Liptóúj váron, segédjegyző Meszteg- nyőn, a Polg. Kör elnöke, 1927 óta helyben aü. jegyző. A r. kath. egyházközség gondnoka. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be. Orosz harctéren fogságba esett, hol 7 évet töltött. 1921-ben szerelt le, mint hdpj. őrmester. Községi írnokok: Legeza László és Pin- czi Gábor. Községi bíró: Kézér István. Törv. bíró: Fekete Dávid. Pénztáros: Biró Illés. Közgyám: id. Menkó József . Postamester: özv. Cserszky Pétemé sz. Erdélyi Ibolya. Először Ipolynyéken, majd Romhányban volt postamester. 1923 óta helyben vezeti a postahivatalt. Postamesteri vizsgát 1918-ban tette le. Ipolynyékről a csehek üldözték el. Férje beregmegyei főszolgabíró volt, ki a me­nekülés közben szerzett betegségben halt meg 1915-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom