Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
311 Érsekcsanád—Fájsz 87, Csekő István 85, Csapai István 78, Bogár János 76, Sárközi Ar- mentesitő Társ. 74, Fajszi Áronná 66, Kincses János 56, Petrity Dá- nielné 54, Nagy Sándor 38, Taba Lászlóné 21, Mészáros Józsefné 27. Jakus Istvánná 45, Csekő Ferenc 3\, Szabó Mózes 22, Csáki Ferenc 21, Mészáros Péterné 22, Gyenizs Illés 33, Zsikó Imre 34, Felső Illés 32, Csősz Lajosné 34. Dancsa Pál 32, Felső Ferenc 26, Vincze István 43, Sipos Sándor 28, Vincze Sándor 30, Varga Sándor 31, Szabó Sándor 41, Dancsa Béni 45, Mészáros Péterné 36, Felső György 36, Felső András 26, Felső P. István 37, Végh Ferenc 36, Fajszi Lajos 33, N. Felső Sándor 42, Csapai Lajos 37, Dancsa Pál 23, Csapai Istvánná 26, Juhász János 45, Vince János 41, Fajszi Gábor 43, Dancsa Sándor 50, Csősz La/os 37, B Lévai István 26, Paprika Áron 41, Kapócsi József 41, Szabó Ferenc 42, Marinkó Andrásné 34, Farkas Sándor 36, ÜTís Ferenc 25, Bálint Lajosné 35, Orján István 31, Vince István 44, Fajszi Bálint 34, ÍV. Fe/só' Ferenc 32, AT. Dancsa Sándor 43, Fajszi Ignác 38, Bálint Lajos 25, Erdélyi Sándor 25, Varga János 34, Marinkó András 23, Paprika Istvánná 26, Szőnyi Pál 23 kh. Fűszer és vegyeskereskedők : Grátzer Mórné, Hangya Szöv., özv. Kurucz Sándorné, özv. Wiesel Jónásné, Wisz- terich Samu, Szabó János, őzt;. Wicker Andrásné, Istókovics Antal. Férfiszabó : Bocsa Ferenc. Hentesek és mészárosok: Vécsei Zoltán, Vas József. Korcsmárosok : Bácsovics Kálmán, Csankó Ferenc. Kádárok : Keller József\ Kreinikker Sándor. Kovácsok : Fischer András, özü. Nyilas Imréné, Vidákovics Mihály. Kőművesek : Erdős István, Nagy Áron, Samu József, Bene György, Lakatos : Zsikó János. Szíjgyártó : Spach József. Szobafestők és mázolok : Márity János, özv. Szarka Mihályné. Vitéz : Katona Lajos földm. Fájsz. Nagyközség. — Hozzátartozik : Várszegpuszta. A középkorban Fejér vármegye solti járásához tartozott. 1212-ben Incze pápának a veszprémi püspökséghez intézett levelében már községként emliti. A szekszárdi apátság egyházi nemesei, vagyis nemes jobbágyai lakták, külön ispánjuk alatt, akinek e helység volt a székhelye. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1691-ben 1/s, 1695-ben pedig 3U nemesi portával rótták meg. Az 1715. évi összeírásban a nemes községek között szerepel. 1720-ban nem voltak adóköteles lakosai. A róm. kath. plébánia 1720-ban alakult és ez időtől vannak meg az anyakönyvek is. A róm. kath. templom 1750-ben épült, ezt azonban 1908-ban lebontották s helyébe épült az uj templom. 1848-ig a vallás és tanulmányi alap volt a helység földesura. A község közvetlenül a Duna mellett, a kalocsai-dusnoki müuttól 1 km.-re fekszik. A lakossága paprika termelés révén elég jómódú. A villanyvilágítás létesítése tárgyalás alatt van. Általános adatok. Lakosság : 3586. Ebből 3581 magyar, 5 egyéb. R. kath.: 3431, ref. : 102, ágh. ev.: 8, gör. kath.: 1, gör. kél.: 5, izr.: 35, egyéb : 4. Házak száma: 890. Területe: 5669 kh., melyből a községé : 341. Szántó: 4154, rét: 113, legelő : 228, erdő : 80, szőlő ; 14, kert ; 71, nádas: 13, terméketlen: 996 kh. Talajviszonyok: fekete, agyagos, kötött, kisrészben vizöntéses homokos. Termények: átlagtermés búza 7 q, kukorica 10 q, paprika 8-9 q. Vas. áll,: Kalocsa 15 km. Hajóáll.:
