Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

Gomba—Irsa 75 tüzérszázados. Kitüntetései: III. oszt. katonai érd. kér., Signum Laudis, Károly cs. kér. Felesége Szemere Katinka, 4 gyermeke van. Berkouits Béla örök. 472 kh. Felsőfar- kasdpuszta. Szemők András52, Teleki Imre 41, Szabó János 54, G Kis Elek 61, Kis Ernő 48, Szarvas Imre 45, Kerekes Gyula 27, Ordasi Sándor 25, ifj. Teleki László 24, B. Kis Gyula 26, id. Csonka Károly 30, Lovas Jenő 38, id. Lovas Géza 26, Lovas József 32 kh. Földhaszonbérlő - Dr. Mesterházy Sán­dor felsőfarkasdi p. 472 kh. Szőlőbirtokosok: Patay József 12 kh. Harcvölgy pta, özv. Szemere Hubáné 10 kh. Csukásmajor. Füszerkeresk.: Hangya Szöv., Töröcsik Lajos, Gyurik Sándor, Ragulya Ede. Gabonakeresk: Schwartz Arnold Hentesek és mészárosok : Szemők Sán­dor, Veszelka Mihály, özv. LestiPálné, Mlinarik János. Italmérők és korcsmárosok : Schwartz Arnold. 1913. óta helyben önálló vendéglős. Hadi szolgálatra 1914-ben vonult be a 41. h. tüzér­ezredhez. 1917-ben légnyomást kapott és sú­lyosan megsebesült, ettől kezdve beteg. 1918-ban szerelt le mint rokkant tűzmester. Testvére dr. Szabó Miklós a háború alatt mint ezredes szolgált, 2 sógora hősi halált halt. Szemők Miklós, Hangya Szöv. Kertészek: Bibók István, Korponai Lajos, Farkas József. Kovácsok: Bartucz Sándor, Hajdú Árpád, Panyik Pál, Hamar István, Elek József, Marsai István. Kőműves: Gáspár Gergely. Lakatos: Elek József. Malmok: Kiss Ferenc és Szabó Lajos hengermalom. Marhakereskedők: Vincze Mihály, Gyurik Sándor. Szövődék: Hajdú Sámuel, Török István. Temetkezési vállalk.: Csabai András. Zöldségkereskedő: özv. Tar Jánosné. Irsa. Nagyközség. — Hozzátartozik : Mikebuda puszta, Bakos, Muzsik, Irsay major, Lőrinc, Kenyeres tanya, Batatanya. 1407-ben Albertivel együtt az Irsay család birtoka. Irsay Antal, hűtlenségbe esvén, itteni birtokait 1457-ben a Kozmái testvérek kapták meg. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1690. évi összeírás az elhagyott helyek között sorolja fel. 1703-ban kezdett újra települni. 1715-ben kuriális helységként szerepelt. A jobbágylakosság csak 1718-ban költözött ide. 1737-ben már népes helység s ekkor is az Irsay család birtoka volt. A róm. kath. plébániát 1760-ban szer­vezték újra, anyakönyvei 1745-ben kezdődnek, a róm. kath. templom pedig 1746-ban épült. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Zlinszky József, Bécz István, Bécz Ádám, Irsay István, Irsay András, Mester István, Horváth Imre, Kovács Ferenc és Arcz Simon voltak a helység földesurai. A községben fennálló három urilak az Irsay testvéreké. A zsidó hitköz­ség már a XVII. században fennállott. Birtokában van egy ezüstedény 1675. évből. Az itteni zsidó hitközség 1797-ben a felkelő nemesség fegyvereinek beszerzésére havonkint 8 forintot ajánlott fel. 1849-ben báró Haynau táborszernagy augusztus 27-én naponkint 500 frt. bírságot vetett ki a hitközségre. Az 1848—49. évi szabadságharcban a helység lakossága fényes tanu- jelét adta áldozatkészségének. Bár alig számlált többet 1400 léleknél, fiai közül számosán vettek részt a nemzeti küzdelemben. A községi tanácsterem falába illesztett márványtábla felirata szerint a következő irsai származásúak küzdöttek a szabadságharcban : Martinyi Frigyes ezredes, Horváth Pál alezredes, Tassy-Becz László őrnagy, Horváth Kálmán százados, Bodonyi Kajtár Kálmán száffcdos, Irsay Szabó Péter százados, Tassy Kálmán százados, Vastry Gyula százados, Tassy-Becz Marcel százados, Tassy-Becz Ede főhadnagy, Vastry Emil főhadnagy, Perchich Simon főhadnagy, Csalmai Jankovics János főhadnagy, Jeszeniczei Jankovich Imre hadnagy, Vastry Szaniszló őrmester, Lőrincz József őrmester, aki Budavár bevételénél esett el, Dolinay Dömötör tizedes, Bátky János tizedes, Fábián Ferenc, Kemenár István, Kardulesz Pál és Katyinszky János (a többinek neve nem maradt emlékezetben ) 1827-ben az egész község leégett. Az úrbéri elkülönzés és tagosítás 1864-ben történt. Volt 232/s2 urbértelke. Az ág. ev. templom 1801-ben épült. A község a Bpest-ceglédi fővasuti vonal és ugyancsak a Budapest—Cegléd (mű) országát mentén fekszik. Villanyvilágítás be van vezetve. A községben évente négy országos vásár van, és pedig: január 14-én, junius 13-án, szeptember 1-én és december 13-án. 5'

Next

/
Oldalképek
Tartalom