Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
10 Áporka. Kisközség. — Hozzátartozik: Pusztaszentkirály-puszta. Őskori lakott hely. Az u. n. Daja dűlőben, 1929. évben a Magyar Nemzeti Muzeum a korai bronzkorból származó urna sírokat tárt fel. 1878. évben egy építkezés alkalmával egy honfoglaláskori lovas katona maradványai kerültek felszínre lovastul együtt. A hagyomány szerint Szent László király birtoka volt, innen ered a Szentkirály elnevezés, mely még ma is fennáll, Később a Zrínyiek birtokába került, azután Savoyai Jenő a „Zentai győző“ birtokába kerül, kitől Grassalkovíchok veszik meg s utóbbiak cseréltek a Vattay családdal Gödöllőért, miről az egykorú okmány a község levéltárában még most is megvan. E községet a XIII. században említik már az oklevelek. A református egyház már 1626—29-ben fennállott. A török hódoltság alatt a község elpusztult. Az 1690. évi összeírásban sem a lakott, sem az elpusztult helységek között nem fordul elő. 1697-ben említve vannak a lakosai, de 1703—1711 között ismét elpusztult. Csak a XVIII. század közepén települt újra. Ekkori lakosai mind nemesek voltak. Ez időből való a község pecsétje is, mely egy lóháton ülő magyar vitézt ábrázol, kivont karddal s eme körirattal: „Nemes Áporka helység 1761," 1775-ben a Duna árja a régi községet — egyetlen ház kivételével — elsodorta. Ekkor a község más helyre volt kénytelen települni. A református templom 1784-ben épült. A község dűlőnevei között találjuk a Putri, Ujföld és Bánomhegy elnevezéseket. A Putri-dülő az árvíz emlékét tartja fenn, mikor a házaikból kiöntözött lakosok itt putrikban laktak, a másik kettőnek szintén valami jelentősége látszik lenni. A község a soroksári Dunaág mellett fekszik; homokos, helyenként barna vályog talajú. A lakossága elég vagyonos, törekvő, a villanyvilágítás bevezetése folyamatban van. A község jelenlegi lakossága Bars és Hont megyékből a vallás-üldözések idején települt itt le s mind nemes ember. Az első kataszteri összeírást és felmérést József császár rendelte el 1791. évben s az eredeti kataszteri földkönyv teljes épségben még ma is a község levéltárában fekszik. A világháború során a községből 158-an vonultak hadba, a hősi halottak száma 30. Emlékük díszes szoborban van megörökítve, melyet Horváth Géza szobrász művész készített. Hadirokkantak száma: 21, hadiözvegy: 5. A ref. Egyház harangjai a világháborúban szintén hadba vonultak s 1925-ig csak egy kis csengettyű dicsérte az Istent. 1924-ben nemes szodói Piróth István délegyházai földbirtokos áldozat készségéből és adományok utján az egyház három uj harangot szerzett be s azok a hősi emlékkel együtt lettek felavatva. A földbirtok reform során dr. Zachár Kálmán birtokából 22, egyenként 300 □ öles házhely váltatott meg, melyeket az igénylők saját erejükből mind beépítettek. Általános adatok: Lakosság: 1240, szinmagyar. R. k. 236, ref, 1000, ágh. ev. 2, unitár. 1, g. kel. 1. Házak száma: 240. Területe: 4391 kh., melyből a községé : 129, szántó : 3605, rét: 4, legelő : 129, erdő: 24, szőlő: 305, kert: 47, nádas : 34, terméketlen : 242 kh. Talaj- viszonyok : homokos, helyenként barna agyagos. Termények: főterénye rozs, (évi átlag 300 vagon). Vas. áll.: Kískunlacházai határban (6'4km.) Szállás: a községi vendéglőben. Posta: helyben. Táv. Cső.: Kiskun- lacháza. Törvsz,, Pü. ig.: Budapest. Főszb,, Járb., Tkv., Adóh., Vál. kér.: Ráckeve. Pü.bizt. és Pü. szak.: Kun- szentmiklós. OTI., mezőgazd. kamra : Kecskemét. Hatóságok, Intézmények: Községi elöljáróság. Tel.: Kiskun- lacháza 3. Vezető jegyző : rajkai Hannibal Károly. Régi nemesi család sarja, nemességüket Il-ik Lajostól 1520-ban a mohácsi-vész előtt kapták. Apja jegyző, nagyapja törvszk. elnök, főispán, testőrkapt. stb. Középisk. Győrött és Kassán végezte, közig, pályára lépve 10 évig Huszton működött, közben kát. szolgálatot is teljesített. A jegyzői tanfolyamot 1919-ben Kassán végzi, ahonnan a csehek Rózsahegyre internálták, Majd Szígetszentmártonra kerül aljegyzőnek, 1924-ben pedig egyhangú választás utján jelenlegi állásába kerül. Részt vesz az 1912—13. részleges mozgósításban. A világháborúban a szerb és az olasz harctereken küzdött, három ízben sebesült. Kitüntetései: Vasérdemkereszt, Károly cs. kér. és seb. érem. Nős, egy gyermeke van.
