Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
80 Ir so—Káva Szíjgyártó: Labusz László. Festék kereskedő és kocsifényező. Iskoláit Pilisen végezte, szabadult ugyanott 1904-ben. Mint segéd Köllbereken, Zomborban működött, 1912 óta önálló, a festék üzlet 1924-től áll fenn. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, az orosz harctéren küzdött, 1919-ben mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: kis ez. v. é., Károly cs. kér., és seb. érem. Szobafestők és mázolok: Kovács Ferenc, Lengyel Miklós, Turcsányi József. Temetkezési vállalkozók : Kondesz Mihály, Krafcsek József. Tüzelőanyag keresk.: Fodor Oszkár, Levien Miklós, hangya Szöv., ifj. Tiszó Lajos, Vigner henrik. Varrógép keresk.: Singer Béla. Vas keresk.: Hangya Szöv., Füredi Jakab. Vendéglő: Lichiner Mihály. Villanytelep: Cegléd város villanytelep fiókja. Zsák-, ponyva- és kötéláru-keresk.: Drót Sámuel. Káva. Kisközség. — (Körjegyzői székhelye: Bénye.) Hozzátartozik: Halász-, Kis-, Nagy-, Pucher- és Förster-tanya. A középkorban Kalva (Kalwa) és Kálna néven említik az oklevelek. 1435-ben a Palicsna- szentpéteri családot iktatják e helység birtokába, de a Kálnaiak és a Kápolnaiak e beiktatásnak ellentmondottak. 1462-ben a Kápolnai családnak is voltak itt részei. A török hódoltság alatt elpusztult és 1690-ben az elhagyott helyek között volt összeirva. Valószinü, hogy Bénye helységgel egyidőben települt be újból, mert a török hódoltság után e helységnek is a Fáy család volt a földesura s lakosai Bénye s az ugyanez időtajban telepitett Alberti helységek lakosaihoz hasonlóan, ág. ev. vallásu tótok, tehát ezekkel egy eredetűek. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Puky András és László voltak a helység földesurai. 1770-ben e helységben 12 egész urbértelket Írtak össze. 1848 előtt Zsaroláni Márton József, Leleszi Kovách Gáspár és Puky Márton voltak a helység legnagyobb birtokosai. A tagosítás még 1847-ben történt, egyezség utján. A XIX. század második felében Puky György itteni gazdasága, a vármegye legjobban felszerelt s legokszerübben vezetett gazdaságai közé tartozott. A községben ág. h. ev. és róm. kath. templom van. Az itt fennálló urilakok közül a Puky-féle ház a XVIII. századból való, Kovách Gáspáré 1810-ben épült. Förster Aurél urilakát Dr. Kégl János vásárolta meg. Halász Gyulának és Pucher Ödönnek szintén van itt egy-egy urilaka, melyek közül az első régi épület. A Puky és a Halász családok a Fáy család révén birtokosok itt. A kath. temetőben egy épület alapfalainak a nyomai láthatók, melyet az u. n. vörös- barátok kápolnája maradványainak tartanak. Itt egy régi sírkő is áll, melynek felírása azonban két P. P. betű kivételével, olvashatatlan. Némelyek szerint e két betű Páter Priort jelent. Itt már egy harangot is találtak, melyet a róm. katholikusok éveken át használtak is ; de mikor megrepedt, átönttették. A háborúba 372 bevonult közül 32-en hősi halált haltak. Hátramaradt 23 hadiözvegy. A hősi emlékmű felállittatott. A földreform folytán az igénylők 63 kát. földet kaptak. Rövidárukeresk.: Blau Imre. Kereskedelmi érettségit Szombathelyen tett 1917- ben. A szakmát Győrben tanulta, mint szövőmester 1924-ben képesittetett. Mint segéd apja üzletében működött. 1926-ban nősült, akkor vette át jelenlegi üzletét. Hadiszolgálatra 1918- ban vonult be s mint hdpj. őrmester szerelt le. A nemzeti hadseregben is szolgált. Az OMK tagja. Izr. egyesület titkára. Nős, egy leánya van. Lőwy Gyula, özv. Koffer Lajosné, Singer Béla, Steiner Lipót. Sírkő keresk: Popper Gusztáv. Középiskoláit Békéscsabán, a tanítóképzőt Nagykőrösön végezte 1883-ban. Kunszent- mártonban és Gyönkön működött mint tanító. 1902 óta önálló sírkő kereskedő. A Sport Egyesület footballszakosztály vezetője. Izr. hitközség elnöke. Nős, egy nevelt fia van. Férfiszabók: Frajna Pál, Galló Márton, Havasi Sándor, Molnár Lajos, Pillér Mihály. Női szabók: Ferderber Rózsi, Léderer József né, Jatzrek Gyuláné,Riez Rózsi. Szálloda: Líchtner Mihály. Szeszfőzde: Irsa község szeszfőzdéje. Irsai Testvérek.
