Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
58 Tököl. Nagyközség, — Hozzátartozik : Ferdinánd és Hermínamajor, Sztrakapuszta, Szilágyitelep. A Csepelszigeten fekvő községet 1270-ben királyi várnépek lakták. 1319-ben a margitszigeti apácák birtoka. A XVI. század közepén a hódoltsághoz tartozott. A budai liva 1559. évi fejadólajstromába 20 adóköteles házzal van felvéve. A református egyház az 1626—29. években már fönnállott, de később megszűnt. Az 1633—34. évi törők kincstári adólajstromokban a kövini (ráckevei) járás községei között találjuk, 6 házzal. 1690-ben szintén a lakott helyek között szerepel. 1691-ben azonban csak egy negyedportával rótták meg. 1695-ben, a porták kiigazítása alkalmával, nem vetettek ki rá semmit. 1720-ban 6 magyar és 56 szerb adóköteles háztartása volt. A róm. kath. templom 1740-ben épült. Ez időtől kezdve áll fönn a plébánia is. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 96 úrbéres telket Írtak össze. Az 1838. és 1876. évben nagy árvizek pusztították. 1848-ig az uralkodó család ráckevei uradalmához tartozott. A tagosítást 1873—76-ban eszközölték. Jelenleg az uralkodó család ráckevei uradalma, továbbá Balló József és a Dunamenti Kertgazdaság R. T. a helység legnagyobb birtokosa. A határban különféle római leletek kerültek felszínre. A dűlőnevek közül Méregyházát a hagyomány az állítólag Meregy vezér által ott emelt kápolnával köti össze. Országos vásárt május 1-én és október 6-án tartanak. Általános adatok. Lakosság: 5600 lélek. Magyar: 3000, német: 500, szerb: 2100. R. kath.: 5228, ref.: 312, ágh. ev.: 2, izr. 64. Területe: 10.000 kh., melyből a községé 50. Szántó : 4847, rét: 347, legelő : 681, erdő: 976, szőlő : 1235, kert: 399, nádas : 50. terméketlen: 1379, egyéb : 86 kh. Erdőbirtok: Kir. családi uradalmi erdő. Tel.: 1. 1000 kh. öreg akác és tölgy. Talajviszonyok: kötött homok. Termények: össztermés rozs 3200 q, árpa 2000 q, zab 1000 q, búza 400 q. Vas. áll.: Tököl 1'3 km. Szállás: magánházaknál. Autóbuszjárat: Tököl- Csepel Templomtér. Posta, táv., tel., cső.: Tököl. Törvsz., Púig, Iparfü , Kér. kamr., OTl: Bpest. Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb., Adóh., Járb., Tkv., Vál. kér. : Ráckeve. Pü. bizt.: Dunaharaszti. Hatóságok, intézmények. Községi Elöljáróság. Telefon : 4. Vezető jegyző : Vuits György főjegyző. Adóügyi jegyző: Láday Gyula. Irodatiszt: Boldizsár István és Tresz- kony József. Közs. biró: Dragovics Mátyás. Törv,- biró: Radnics István. Pénztáros: Gnyálicz Ferenc. 10 hold földjén gazdálkodik, 10 éve községi pénztárnok, azelőtt kőzgyám volt. Mozgósításkor bevonult a mint szakaszvezető 1918ban szerelt le. 22 hónapot orosz fogságban töltött. Kitüntetése Károly cs. kér. Közgyám: Bonhardt György. Végrehajtó: Rafás Ferenc. Ny. közs. főjegyző: Faragó Sándor. Középiskolát Zilahon. jegvzői tanfolyamot KolozsvárotEvégezte. 1906-tól teljesít kőzigazg. szolgálatot. Szilágysomlyón kőzigazg. gyakornok, Alsóvegvégyen sjegyző, Szilágysomlyón városi aljegyző, majd Szentpéterszegen közs. főjegyző. 1927-ben nyugdíjazták. A Népkör társelnöke. 1915-ben vonult be hadiszolgálatra, orosz fogságba esett, mint zászlós szerelt le 1918-ban. Postamesternő : Török Ervina Mária. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános: Szabó Ferenc. Kántor: Baranyai Gyula. Állami elemi iskola. Igazgató: Szabó Gyula. Tanítók: Wohaner Géza. Tanítóképzőt Eperjesen végezte, mint tanító Fancsalon, Kísterenyén és 1929 óta Szilágyi- telepen működik. Levente Egyl. főoktatója, népművelési előadó. 1913-ban vonult be hadi- szolgálatra, olasz hadifogságban is volt. Mint hadnagy szerelt le, Kitüntetései: nagy ez. bronz v. é. Károly cs. kér. Felesége Szelényi Szilárda tanítónő. Szabó Gyuláné, Kölcsey Rudolf, özv. Temesváry Oszkárné, Lászlóffy Miklós, Lászlóffy Miklósné, Nagy Margit, Horváth Róza, Szabados Mária, Rudolf Gizella. Álk óvoda. Óvónők: Török Lajosné, Martony Gizella, Barabás Stefánia.
