Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
42 Ráckkeve—Szigetbecse szerelt le tizedesi rangban. Kitüntetései: kis ez., bronz v. é., Károly cs. kér,, seb, érem. Apja katonai szolgálatban szerzett betegségében halt el. Szebellédi Lajos, Zelena János, Lipo- katics Károly, Szeltner János. Mézeskalácsos: özv. Nagy Dánielné, füszerkereskedő. Férje 6 év előtt halt el. Géza fia kultúrmérnök 18 hónapot' küzdött a haza védelmében. Kitüntetése : Signum Laudis, mint hadnagy szerelt le. Gyula fia és veje is küzdöttek a haza védelmében. Mozgókép színház: Fortuna mozgó, Korcsmáros Jánosné. Motortekercselésl: Pócs István. Órás : Balázs István. Pékek: Róde János, Melcer Jenő, Melcer Sándor, Pápai Károly. Rádió szaküzlet: Czombos Gábor. Rövidáru keresk.: Kohn Lajos. Sirkőraktár: Horváth Bálintné. Sörraktárak : Obermayer József, Steín- berger Jenő. Szabók: Kapitány Károly, Vella Károly, Bécsi András, Komáromi Vilmos, Németh József, Kovács Kálmán. Szállodák: Sas szálloda, Vasúti szálloda, Mandlin Ferenc. Szeszfőzde : Központi szeszfőzde, bérlő: Elekes Albert. Szíjgyártók és nyergesek: Schneider József, Boros István. Szikvizgyárak: Nagy Gyula, Gyenes József. Szitások : Vas István, Hommer János. Szobafestők és mázolok: Babirák Antal, Kertesi Antal, Zeimann János. Szövet és posztókeresk.: Vesselí Lajos, Pásztor Gyula, Serényi József, Gróner Illés Szűcs: Pauer József. Tejcsarnokok: Haradek Imre, Fegyó János, Mittelmayer Józsefné. Temetkezési váll.: Gyenes György, Pejó József. Tüzelőanyag keresk.: Szagéi István, Spetni Károly, Szöllösi Lajos, Bande Ülés. Ügynökök. Bor és szeszügynökök: Klopfer Lajos, Braun Adolf, Blábori Nándor. Gépügyn.: Gáspár Gusztáv. Üveges: Steínberger Adolf, Rosenthal Jakab. Vaskeresk. : Kohn Tibor. Vendéglő: Sas, Ipartestület, Mandlin Ferenc. Víllanytelep: Közs. Közüzemi R.-T. Vitézek: Mihály Gyula tanító, Gyenes Ferenc kir. adótiszt, Lenkei János és Kévéi János kisgazdák. Zsák-, ponyva és kötéláru keresk.: Hangya, Gróner Illés, Szágel Lajos. Zsibárus : Steinberger Adolf. Szigetbecse. Nagyközség. — Hozzátartozik : Királyrétpuszta. A középkorban Fejér vármegye solti székéhez tartozott. 1342-ben Becsei Tőttös és Vesszős vásárolták meg. 1347-ben mint az ő birtokuk kerül vissza a király birtokába, a hozzátartozó majorsággal együtt. 1342-ben és 1347-ben Szent István vértanú tiszteletére szentelt kőtemplomát is említik. 1497-ben az egész Csepel-szigettel együtt Beatrix királyné birtoka. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a kövi (ráckevei) járás községei között szerepel, 3 adóköteles házzal. A XVII. század közepén magyarok lakták, ezek azonban 1680 táján Makádra költöztek. Ekkor rácok szállották meg, de 1711 táján Ausztriából és Stájerországból németek vándoroltak a helységbe, mire a rácok Lórévbe költöztek át. 1715-ben 12, 1720-ban 5 magyar és 16 német adóköteles háztartást írtak össze. 1737-ben is még alig állott 20 házból. A község legrégibbb pecsétnyomója 1794-ből való, Becse felírással. 1848-ig a ráckevei cs. és kir. családi urodalom- hoz tartozott. Jelenleg is az a község legnagyobb birtokosa. 1860-ban nagy tűzvész pusztított a helységben. A határ tagosítása egyezségileg 1863-ban történt. A község sik területen fekszik, talaja néhol vizes, általában azonban jó. Lakossága jómódú.
