Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
328 Miske — Nemesnádudvar 1914 ben vonult be, 2 évet töltött a tüz- vonalban. 19 18-ban szerelt le. Nős. Koch Ferenc, Ország István, Rabota Márton. Korcsmárosok: Horváth József. Előbb gazdálkodással foglalkozott, 1927- ben nyitotta meg mostani üzletét. 12 kh. földön gazdálkodást is folytat. Katonai szolgálatra 1921-ben vonult be, hol egy évet töltött. Nős, 2 gyermeke van. Benyák József, Guttmann József, Hangya János, Községi nagyvendéglő bérli Pata György. Mácsai Károly, Sörfőző Lajos ( Kőművesek: Guttmann István, Kiss János, Kisjakab András, Monori József, Sima Mihály, Tóth János, Tóth Kálmán, Pénzes János. Lakatos : Rabata Mihály. Malmok : Guttmann József malom társ- tulajdonos. 40 holdján kezdett gazdálkodni, 1902—23-ig vendéglős volt. Először bérelte az üzletet, 1907-től saját tulajdona. 1924-től a hengermalomban társ A malmot 80 HP. Dieselmotor hajtja, napi teljesitménv 100 q, Xözs. képv. test tag. Nős, 2 fia : Menyhért és Gáspár. Utóbbi 1917-ig az orosz harctéren küzdött, jelenleg önálló hentes iparos. Darálómalom : Guttmann Mihály. Szélmalom : Báló János. Szíjgyártók : Dózsa Kálmán. Szobafestők és mázolok : Kovács Lajos, Tóth Ferenc. Nemesnádudvar. Nagyközség. — Hozzátartozik: Szántó-puszta. 1431-ben Nagwdwar (Nagudvar) néven említik az oklevelek. 1468 február 10-én Mátyás király itt békült ki Szapolyai Imrével és társával, Varjú Pállal. 1519-ben a szekszárdi apátság nemes jobbágyait, vagyis egyháznemeseit találjuk e helységben. 1690-ben elpusztult helységként Írták össze. Még 1695-ben is lakatlan volt. Az 1715. évi összeírás alkalmával hét, 1720-ban pedig 14 adóköteles háztartást vettek itt föl. Az utóbbi évi összeírás szerint lakosai mind tótok voltak. 1724-ben gróf Csáky Imre kalocsai érsek földesur Frankóniából németeket telepitett be. 1736-ban templom épült. A róm. kath. plébániát 1739 julius 16-án alapították; addig egyházilag Hajóshoz tartozott. Az anyakönyvek 1724-ben kezdődnek 1768 márciusban árvíz lerombolja s ekkor a Sárközből a mostani magasabb helyre építik át a községet. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 81 V* egész urbértelket vettek föl e helységben. A tagosítás 1857-ben vette kezdetét, de a lakosság ellenkezése következtében, csak 1864-ben fejezték be. 1848-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura és jelenleg is annak van itt a legnagyobb birtoka. A mostani róm. kath. templom 1807-ben épült. 1850-ben, néhány ház kivételével, az egész falu leégett, 1867-ben és 1899-ben pedig 140 ház pusztult el. A lakosság két temetkezési egyesületet tart fönn. A határban gyakran találtak régi pénzeket, ezüst és arany-tárgyakat, emberi csontvázakat, katonai fölszereléseket. A község német anyanyelvű lakossága szorgalmas, birtokszerző s a szomszéd községek határából mintegy 4000 kh.-t vásárolt össze. A német lakosság az eredeti német viseletét a mai napig megtartotta. Hadirokkant 41, hadiözvegy 29, hadiárva 86 van a községben. Hősi halott emlékmű még nem állíttatott fel. A földreform folytán az igénylők 213 k. hold mezőgazdasági ingatlant és 24 házhelyet kaptak. éves akácos, a község s az úrbéres birtokosság tulajdonában. Termények: (eladásra kerül), búza 3000 q, rozs 2000 q, árpa 300 q, zab 300 q, kukorica 1500 q, burgonya 300 q. Kadarka és siller bor 10.000 hl., szilva 400 q, dió 50 q, diófa 50 m3. Postah. és Táv.: Helyben. Vasútállomás: Baja 20 km. Kecel 30 km. Hajóállomás : Érsekcsanád 17 Általános adatok. Lakosság: 2470. Magyar ; 52, német: 2394, tót: 24 R. kath : 2453. ref.: 3, izr : 14. Házak száma: 590. Területe: 8251 kh., ebből a községé: 110, szántó: 4854, legelő: 1506, erdő: 60, szőlő : 808, kert: 79, rét: 490, nádas : 47, terméketlen: 407 kh. Talajviszonyok: fele részben homok, fele részben agyag. Erdő: 1-től 10
