Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
326 Miske. Nagyközség. — Hozzátartozik: Becsali-, Mokcsányi- és Községipuszta (Disznós), Feled és Daruhegy. Már a középkorban volt egy hasonnevű helység, mely Fejér vármegye solti járásához tartozott. E helységről az 1346—14^6. évekből vannak adataink. Az lb90. évi adóösszeirás alkalmával elhagyott, lakatlan helyként vették fel A szatmári békekötés után gróf Csáky Imre kalocsai érsek újra telepitette. Az alapitó-levelet, mely 1719-ben kelt, jelenleg a községi levéltárban őrzik. A plébánia 1726 ban már fennállott. Az 1720. évi összeírás szerint csak két éve telepedett, amikor már 26 adóköteles jobbágyháztartás volt a helységben ; lakosai ekkor nagyobbrészt magyarok voltak, de 8 tótajku háztartás is szerepel az összeírásban. 1848-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura. A róm. kath. templom 1778-ban épült. Az anyakönyvek 1729-ben veszik kezdetüket. A régi templom romjai ma is láthatók a temetőben, A birtokszabályozás a kalocsai érseki uradalommal kötött egyezség szerint 1857-ben ment végbe, A Suhogó dűlőt régebben töröktemetőnek nevezték s itt temették el állítólag azokat a törököket, akik a határban elestek. A Hantok dűlőben őskori edénycserepeket találtak, melyek a kalocsai gimnázium gyűjteményébe kerültek. A község Budapest—zimonyi th. ut mellett a Dunától keletre, Kalocsa várostól délkeletre fekszik. Általános adatok. Lakosság : 2721, szinmagyar. Róm. kath.: 2701, ref. : 3, izr.: 11, egyéb: 6. Házak száma: 591. Területe: 6477 kh., melyből a községé : 228. Szántó: 5055, rét: 426, legelő : 232, szőlő : 207, kert: 44, nádas : 5, terméketlen: 508 kh. Talaj- viszonyok : agyag, vízálló sóshomok, szikes. Termények: búzából átlag 7-8 q, árpa, zab, tengeri. Vasút és hajóállomás: Kalocsa a községtől 12 km. Szállás: a község nagyvendéglőjében. Autóbuszjárat'. Kalocsa-bajai vonal, első állomása: Miske. Posta: helyben. Táv., tel, Törvsz., Főszb., Adóh., Járb., Tkv., Pü. bizt, Pü. szak. és Vál. kér : Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr.: Kecskemét. Iparfü. és Keresk. kamr. : Bpest. Cső.: Homokmégy. OTI.: Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: Kalocsa 77. Vezető jegyző : Burányi István főjző. Középiskoláit Kalocsán és Baján, a közig, tanfolyamot 1910-ben Szombathelyen végezte. Sükösdön, Bajaszentistván, Ersekcsanád, Újkígyós, Kiskomárom, Pusztaszentimre, Kecel és Drágszélen teljesített közig, szolgálatot. 1929-től helyben főjegyző. A Kath. Olvasókör, Önk. Tűzoltó Test. elnöke. A kalocsai tkp. választm. tagja. A világháborút végigküzdötte. 15 havi harctéri szolgálata van. Kitüntetései: Károly cs. kér., seb. érem. Mint hadnagy szerelt le. A nemzeti hadseregben is szolgált. Aü. jegyző : Takács Imre. Közs. bíró: Ligota Péter. 1902-ben kezdett gazdálkodni 12 kh. földön. ami szorgalma és öröksége révén 32 kh.-ra szaporodott. Volt közs. esküdt, majd husvizs- gáló 1927-től biró, iskolaszéki tag, a község vezető gazdája. Nős, 2 leánya van. Törv. biró : Urbán Ferenc. 1892 óta önálló gazda, szorgalmával 34 holdját 54-re szaporította. Volt községi esküdt. Hadiszolgálatra 1915-ben vonult be. 3 hónapot töltött a tüzvonalban az orosz harctéren, Nős, egy fia van. Pénztáros: Miskolczi János. Közgyám : Sári Mihály, Közs. írnok : Kírschner János Postamester: Gaál Gizella. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános : Lukácsy István. R. kath. elemi iskola. Igazgató-tanitó : Perity Jenő. Kántor-tanító : Horváth Sándor. Polgári iskolát Sárváron, tanítóképzőt Budapesten és Pápán végzett 1921-ben. 1923-tól helyben kántortanitó. Kath. kör és Hangya ügyv. igazgatója. Nős, egy fia van. Tanítók: Saáry Andor. Középiskoláit és a képzőt Kalocsán végezte 1922-ben. Előbb Kecelen, 1923 óta helyben tanít. Levente egylet főoktatója. Nemességüket ágai előnévvel Szolnokmegyében kapták. Nős, 2 lánya van. Szabó József, Perity Ilonka. Közegészségügy. Körorvos: dr Kelemen Sándor.
