Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

323 Hajós—Homokmégy Korcsmárosok és vendéglősök : Bakos János. Helyben a kovács szakmát tanulta ki, mint segéd 10 évig Újvidéken, Pancsován, Pakson, Hajóson és Bpesten dolgozott. 1894-ben hely­ben műhelyt nyitott, majd 1904 óta vezeti saját alapítású vendéglőjét, 3 kh. szőlője van. Háborúban 36 hónapot orosz harctéren töl­tött, 1918-ban szerelt le mint tizedes, Károly cs. kér. és vasker. tulajdonosa. Veje a szerb harctéren hősi halált halt. Dóbler Ignác kádfürdő tulajdonos. Saját házában salétromos gyógyfürdőt tart fenn, 2 káddal. 3 kh. szőlőbirtokán is gaz­dálkodik. 1914-ben bevonulva, szerb és orosz harctéren küzdött, megsebesült, orosz fogságba esett, 1918-ban szerelt le. Fivére Pál, orosz fogságból még nem tért vissza. Deák András, Dóbler Ferenc. Fehér István, Földes Antal, özv. Koszto­lányi Péterné Kádárok : Koch Antal, Mendler Mátyás, Nagy Lajos, Ónodi István. Kovácsok : Beck Ferenc, Beck József, Beszedics Bálint, Dóbler István, Gru­ber Imre, Wunderschütz Antal Kőművesek : Feil Ferenc, Fuszenecker József, Kovács Kálmán, Lang Ignác, Lantos Imre, Vulmann József. Malomtulajdonos : özv. Kustár Fe- rencné. Az 1898-ban alakult malom, 1912 óta a család tulajdona. 5 hengeres, 2 pár kő, 26 q őrlőképesség. Vámőrléssel foglalkozik. A mal­mot fia, Kustár Sándor vezeti. Iskolái elvég­zése után az ipart édesatyja malmában tanulta, ugyanott szabadult. 14 kh. földön és 3 kh. szőlőn gazdálkodnak. Órás és ékszerész : Schmalcz József. A szakmában Pakson szabadult 1927-ben. Kitanulta a gyapjúfonást és szövést. Édes­atyjának, Schmalcz Tamásnak gyapjufonó gyára van, hol mint segéd is működött. Az órás műhelyt 1929-ben nyitotta meg. Pék: Zách József Iparában Baján szabadult, segédéveit is ott töltötte. Előbb Baján, 1922 óta helyben önálló. Fivére résztvett a világháborúban. Felesége és egy leánya van. Szíjgyártók: Glocker József, Haibl György. Tojáskereskedő: Szabó György ba­romfikereskedő. Iskoláit [Kalocsán és Budapesten végezte. Szüleivel egvütt gazdálkodott, most baromfi- és tojáskereskedéssel foglalkozik. 1917-ben vonult be, az olasz harctéren sebesült. Fog­ságban 6 hónapot töltött. 1918-ban szerelt le, mint 20%-os rokkant. Ferenc fivére és édes­apja is végigküzdötték a háborút. Vitézek: Szabó István urad. erdő­mérnök, Lantos Imre kőműves, Me­zővári András és Polgár Keresztély földmivesek. Homokmégy. Nagyközség. — Hozzátartozik: Alsómégy, Kiskecskemégy, Hillye, Halom, Mácsa, Csillagos, Körme és Ujhely pszt A község azelőtt, mint puszta, Kalocsához tartozott; csak 1898-ban alakult nagyközséggé. Pusztaként már a középkorban fennállott és 1505-ben a Kalocsa melletti Mégy pusztáról, közöt­tük Homokmégyről is történik emlités. A XIX. század első felében már népes puszta s 1836-ban 550 lakosa volt. Ekkor a kalocsai érseki uradalom birtoka volt. Róm. kath. temploma 1877-ben épült. A határban, a Halomi hegyen, ásás alkalmával őskori edényeket találtak. A község terü­lete 1898 jan. 1-én 18162 kát. hold volt. Ebből Öregcsertő szállásnak 1915 jan. 1-vel külön nagyközséggé való alakulásakor 4599 kát. hold vált le. 1915. évi jan. 1-vel pedig a Foktő köz­séghatárához tartozó Kiskecskemégy, Körme, Mariháza pusztákat csatolták Homokmégy községhez 2185 kh. területtel. 1922. évi január 1-vel Drágszélszállás önálló községgé alakulván, a községi területéből ismét 1561 kát. hold terület vált ki. 1922 julius 1-vel pedig Kiscsertőszállás 2677 kát. hold területtel Öregcsertő községhez csatoltatott. Jelenlegi területe 12510 kát. hold. A lakossal főfoglalkozása földmivelés, állattenyésztés. A világháborúban bevonultak száma 320, ebből hősi halott lett 64. Az ellenforradalm harcokban 4-en estek el. 1-et felakasztottak a terrorcsapatok. Hősi emlék felállítását a közel. időre tervezik. n A földreform során a Kolocsányi és Gajany birtokokból 70 holdat osztottak ki 4U igénylő közt. , Említésre méltó a község népviselete, kézi varrásai, melyek a mezőkövesdivel veteksze­nek, kiállításokon feltűnés tárgyát és az idősebb nők jelentékeny keresetét képezik. Feltűnést keltének még a házak festett tornácaikkal és házhomlokzatukkal, melyek az asszonyok kéz­ügyességéről és Ízléséről tesznek tanúbizonyságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom