Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
306 Dunaszentbenedek—Dusnok 29, Nyaka János 23, Ref. egyház 35, Samu József 30, Samu János 26, Samu Sándor 25, Samu Mihály 25, ífj. Samu István 27, Samu László 24, Szakáll Gábor 21, Szabó Vilmos 29, özv. Szabó Ambrusné 31, Tóth János 23, ifj. Taba Sándor 21, Tóth István 33, Tóth Gábor 20, Taba Imre 22, Vargyas Mihály 22 kh. Fűszer és vegyeskeresk.: Petánszky Katalin korcsmáros. 1870-ben alakult, úgy a korcsmát mint a kereskedést Petánszky József 1922-ben vette át, 1929-ben meghalt, azóta nővére vezeti. Korlátlan italmérési joga van. Az üzlet részben nővéreié és Schmidt Ferencné tulajdona. Petánszky József 1915-ben vonult be, hosszabb harctéri szolgálat után, 42 hónapot töltött orosz fogságban. Schmiedt Ferenc mint irodatiszt Tolnamegye szolgálatában 20 évet töltött, 1916-ban meghalt.* Kun Bálint. Felsőnán szabadult 1896-ban. Segédéveít ugyanott töltötte. Tolnamegyében Medinán Önseg. Egyesületnél 4 évig üzletvezető volt. 1901 óta önálló, dohányárudája és korlátolt italmérése is van. Háború alatt 18 hónapot töltött a tüzvonalban, fogságban is volt. Nős, 2 gyermeke van. Klein Mór, Hangya szöv., Löwenbein MihályFérfiszabók : Vidók János. Kalocsán szabadult 1901-ben, Segédéveít Kalocsán, Fajszon és Baján töltötte, 1905-től önálló polgári, úri és egyenruha szabó. Olasó- kör vál. tagja. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, 6 hónapot töltött a tüzvonalban, megsebesült, 1918-ban szerelt le. Felesége Oláh Rozália. Beck Antal Korcsmárosok: Hangya szöv., Kozó József, Kun Bálint, Petánszky Katalin. Vargyas Mihály, Horváth Péter, Bolyó Margit. Kovácsok : Felnagy Ferenc. Régi nemesi család sarja. 1904-ben szabadult Kalocsán, segédéveit Kaposvárott, Pécsen, Pécsváradon, Pakson stb. töltötte. Önálló 1913 óta. A Tűzoltó Test. gépmestere. Kommun alatt résztvett a pataji ellenforradalomban, majd a helyi ellencsapatok lefegyverzésében. 1914-ben vonult be, 52 hónap harctéri szolgálata van. Kitüntetései: szóig. vas. érd. kér., 1912. jub. érd. kér. és Károly cs. kér. Mint tizedes szerelt le 1918-ban. Nemzeti hadseregben is szolgált. Bátyja hősi halált halt. Varga Imre, Vidók László. Nőiszabók : Beck Jolán, Horváth Róza, Kocsi Teréz, Szabó Etelka, Szabó Rózsa. Terménykereskedő : Szabó Péter gazdálkodó. Nősűlése óta saját és öröklött birtokán gazdálkodik, melyet szorgalmával 50 kholdra gyarapított. 1921 óta foglalkozik gabona kereskedéssel. Közs. képviselő, Testnev. Biz., Hangya Szöv. tagja. Választott borellenőr. 1914-ben vonult be, 14 hónapot töltött a tüzvonalban, 2-szer sebesült, 2 évig fogságban is volt. 1918-ban mint tizedes szerelt le. Kommun alatt hazafias magatartásáért halálra volt Ítélve. Nemzeti hadseregben is szolgált. Felesége és 4 gyermeke van. Sógora, Kiss István hősi halált halt. Vitézek : Kozma Mihály és Taba Miksa gazdálkodók. Dusnok. Nagyközség. — Hozzátartozik: Borsóhát-, Izsák- és Halászkasspuszta, Lenes s végül Pétermajor. 1639 ben még puszta volt és ekkor Miskey János és Veres István voltak a birtokosai. A XVII. század közepén keletkezhetett, midőn a törökök zaklatásai elől a nép az itteni mocsarak és erdők között talált menedéket. A nép ajkán élő monda szerint 2 dusnoki lakos, Matity és Perity a Garáb erdőben levágták a török vezér fejét és igy felszabadították a török zaklatástól a községet. Az 1690-ik évi összeírás szerint csak 3 lakosa volt. 1720-ban 23 háztartást találtak itt. Lakosai ez időtájt magyarok és sokacok voltak. A török hódoltság után a kalocsai érsek birtokába került. A XVIII-ik század elején az érsekség templomot építtetett, mely 1734-ben már fennállott. A plébánia 1746-ban keletkezett, de anyakönyvei már 1738-tól kezdődnek. 1780-ban a templom a község legnagyobb részével leégett, de 1814-ben újra felépült. 1848-ban a kalocsai érsek, majd a kalocsai főkáptalan volt a helység földesura és most az utóbbi a helység földesura s legnagyobb birtokosa. 1864 szeptember havában nagy tűzvész pusztított, melynek a helység java része áldozatul esett.
