Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
297 Bajaszentistván—Bátya1 gát, 1 tanulóval dolgozik. Nős, 1 leánya van. Édesatyja és fivére résztvettek a világháborúban, utóbbi súlyosan sebesült, Sztrikinácz János, Maros Pál, Ka- rajkó Lajos. Kádár : Schíllí Antal. Kőművesek: Sztrikinácz István, Tamás István, Kozma Ferenc. Pékek ; Simon János, Kubatov Mátyás, Bogovics István. Szabók : Loósz Mihály, Bereczki Mihály, Peágity Mihály. Hirschler Jenő katonaszabó. Szigetváron született. Középiskolába Barcson járt, hol a szabómesterséget kitanulva, 1917- ben szabadult fel. Azután Barcson. Bpesten és Belgrádban- dolgozott, hol a szabászati technológián oklevelet nyert. Ezután egyenruházati gyárban munkavezető, majd Bukarestben mint kávés működött. Szerajevóban a szakmában üzletvezető, azután Pécsett cirkusz társulatnál titkár volt, majd Szikszóra ment, ahol mint tánctanár működött. Miskolcon, Sajószentpéteren, Szerencsen, Mádon tánciskolája volt. Ezután megint a szakmájában dolgozott Bpesten l1/* évig és Siklóson, hol megnősült, 5 évig önálló mester volt. Bpesten a férfi és női szabászati tanfolyamot sikeres eredménnyel elvégezte. Szobafestők és mázolok : Lehóczki Péter, Wagner Gyula Szikvizgyárosok: Sziklay Mátyás. Helyben 1879-ben született, A községi rendőrségnél 6 évig szolgált. A szikvizgyárát 1909-ben saját házában alapította. 8 hold szántón és fél hold szőlőn gazdálkodik. A mozgósításkor bevonulva, a szerb fronton súlyosan megbetegedett, miből kifolyólag segédszolgálatra osztották be, mig 1918. novemberében leszerelt. Nős, 1 fia van. Kubatov Mátyás. Bátya. Nagyközség, — Hozzátartozik: Alsó,- és Felsőszállás, Orosz-puszta, Tira-puszta, Negyveni munkástelep és Újtelep. A község 1369—1591-ben a szekszárdi apátság egyházi nemeseinek birtokai között foglal helyet. A török hódoltság alatt nem pusztult el egészen. 1691-ben Vs, 1695-ben pedig */4 portával volt megróva. Plébániája 1698-ban keletkezett. Anyakönyvei 1715-ben kezdődnek. Temploma két Ízben is leégett: 1780-ban, midőn az egész község a lángok martaléka lett és a XIX. század közepén ; 1849-ben azonban a templomot újjáépítették. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Tarkó János, a solti járás főszolgabirája, volt itt birtokos. Ezenkívül még Németh Sándornak és Tükör Györgynek volt itt kisebb birtokuk. A XIX. század első felében a Vigyázó, a Rakovszky, a Németh s más családok bírtak itt földesúri joggal. A lakosságnak kevés földbirtoka van, azonban az intenzív paprika-termelés és kereskedés folytán meglehetős jó anyagi körülmények között él. A világháborúban 870 bevonult közül hősi halált halt 167, hadiözvegyek száma: 33, hadiárváké 20, rokkantaké 49. A hősi halottak emlékére a község díszes parkot létesített, hol a hősök szobrát is felállítják. A földreform kapcsán az igénylők 425 kát. hold földhöz jutottak, melyből 47 khold 117 házhely részére szakittatott ki. Általános adatok. Lakosság: 3659, szinmagyar. Róm. kath : 3635, ref. : 7, izr. : 17. Házak száma : 897. Területe :>5762 kh , melyből a községé : 319. ozántó: 4094, rét: 485, legelő : 218, erdő : 149, szőlő : 6, kert : 39, terméketlen és egyéb : 772 kh. Erdőbirtok : Tud. Akadémia tulajdonában 30 éves füzfaerdő. Nemes fűzfavessző, évi termés 10 wagon, vad fűz- vessző 20 wagon. Talajviszonyok : kerti gazdálkodásra kiválóan alkalmas Dunaiszapos szürke humusz. Termények: Főképen paprika. Átlagtermés búza 7 q, zab, árpa 8 q. csöves tengeri 16 q. Vas. áll. : Kalocsa 7 km. Hajóáll.: Kalocsa-Foktő 4 km. Szállás : Szarvas Gáspár vendéglősnél. Autóbuszjárat: Kalocsa Baja között. Bajáról Kalocsára menet 7 ó. 45 p.-kor, Kalocsáról Bajára menet 13 ó. 20 p.-kor érinti a községet. Posta : helyben. Táv., Tel., Törvsz,, Főszb., Adóh, Járb,, Tkv., Vál. kér., 19
