Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
264 Csengőd—Kecel Kőműves : Eiler Konrád. Szakmájában helyben szabadult 1900-ban, 3 évig Bpesten működött, Önálló 1910 óta. Evang. egyház gondnoka és presbitere. 1915- ben bevonulva, az orosz és olasz harctéren küzdött, 4-szer sebesült. 1918-ban szerelt le, mint szakaszvezető. Kitüntetései: kis ez., bronz v. é. és Károly cs. kér. Úgy maga, mint Konrád fia is szolgált a nemzeti hadseregben. Öccse, Jakab román harctéren eltűnt. Lakatos : Bélecki János. Malom: dr. Bíró Bálint hengermalma. Rövidárukeresk.: Borsik Erzsébet. Szíjgyártó : Szolláth István. Takács : Kunos Imre. Temetkezési váll.: Mérő Gyula. Ügynökök a) Borügynökök: Bakos Géza, Csapek József, Csillag Gyula, D. Rácz Pál, Koncsik András. Vaskeresk.: Bakos Géza. Kecel. Nagyközség. — Hozzátartozik : Polgárdi-, Szarkás-, Tüskös- és Csukás-puszta. A község pusztaként már 1412 ben fennállott. Innen vette nevét a Keczeli család, melynek egyik tagja 1412-ben királyi emberként szerepel. 1639-ben még mindig puszta. Önálló helységgé a XVIII, század első felében alakult, midőn zajezdai gróf Patasich Gábor kalocsai érsek 1734 április 22-én kelt szabadalomlevelével, Miske községbeli jobbágyainak megtelepülésre engedélyt adott. Ezt az engedélyokiratot azonban a letelepülők félremagyarázták, mire az érsek 1745 április 9-én egy másik oklevéllel cserélte ki azt. Ezt az okiratot jelenleg a községi levéltárban őrzik. Ekkor Bánegyháza, Csöngőd és Demeter pusztákat is idecsatolták és átadták a lakosságnak. 1848 előtt a kalocsai főkáptalan volt a helység földesura és jelenleg is a kalocsai főkáptalan a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. plébánia 1737-ben alakult. Anyakönyvei 1741-től kezdődnek. Az első templom 1738-ban épült, ezt azonban 1802- ben újjáépítették. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 77V2 egész urbértelket és 284 házas zsellért vettek fel. A világháború folytán hősihalottak száma 325, hadiözvegy 80, hadiárva 92 maradt. Az ellenforradalom alkalmával 24 halott volt. A Hősök ligetében Horvay János szobrászművész alkotása hirdeti a hősök emlékét. A földreform folytán 400 öles parcellákban 430 házhely, 135 kát. hold pedig szántó gyanánt osztatattak ki 67 igénylőnek. ;A község, mint erkölcsi testület, közlegelő céljára 596 kát. holdhoz jutott. Országos vásárt Fehér vasárnapra következő hétfőn, Illés napját megelőző és Dömötör napját megelőző hétfőkön tartanak. Általános adatok. Lakosság : 10,571, szinmagyar. Róm. kath.: 10.406, ref.: 22, ágh. ev.: 8, izr.: 135. Házak száma: 2040. Területe : 25,836 kh., melyből a községé : 1544. Szántó: 14.641, rét: 3007, legelő : 2814, erdő : 2090, szőlő : 2316, kert: 129, nádas: 96, terméketlen: 742 kh. Erdőbirtok: a község tulajdonában 76 kh. kőris erdő, a többi akácos, egyesek tulajdonában 1—2 holdas parcellákban. Talajviszonyok: 2/a részben laza, 1/3 részben nehezebb, vagy barna homok. Termények: átlagtermés rozs 5 q, burgonya 14 q, cseresznye, alma, szőlő. Vas. áll.: Kecel 3*5 km. Szállás: Bohus István és Rákóczi Sándor vendéglősnél. Állomáshoz rendszeres autó és autóbuszjárat. Posta, táv., tel., Cső.: helyben. Tör- vénysz., Pü. bizt., Pü. szak : Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr.: Kecskemét. Fő- szb„ Adóh., Járb., Tkv, Vál. kér.: Kiskőrös. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. OTI.: Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: 1. Vezető jegyző : Ádám Antal főjegyző. Középiskoláit Pozsonyban és Rimaszombaton, a közig, tanfolyamot Bpesten végezte. Szánk és Kiskőrös községben működött, mint gyakornok, 1919-óta helyben főjegyző. Világháborút végigkűzdötte, 1918-ban mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései : Sign. Laud., kát- érd. érem, Károly cs. kér. Sógora: Kőrösy Lajos, az olasz fronton hősihalált halt. Nős. Adóügyi jegyző : Czabán Jenő. Közig* jegyző: Gaál Sándor. S. jegyző:
