Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
260 Császártöltés—Csengőd Korcsmárosok: Városi Ádám, Walter József. Kádárok: Lakner Antal, Lei József, Schaffer András, Schaffer István, Váradi Mátyás. Kovácsok : Berger Tamás, Faltum János, Huber András, Huber József, Lei János, Schaffer István, Schaffer József, Schaffer Mátyás, Török István. Kőművesek : ifj. Barth János, Barth János, Barth Mátyás, Glocker Simon, Heinrich József, Kleiber István, Kőműves Vince, Prohászka István, Schaffer Márton. Malom : József malom. Tulajd.: Walter Gábor és Tsai T. : 5. Szíjgyártók : Angeli József, Angeli György, Heibl István, Koch Péter. Téglagyár: Gocher Antal és Tsai. Vaskeresk.: Kákonyi István, Fischer Antalné, Takács József, Walter József. Vitézek : Bence István, Bujdosó János, Bihari Menyhért. Király István, La- torcsai János, Zsámboki Tóth János, Várszegi József. Csengőd. Nagyközség. — Hozzátartozik : Felső-Tabdi, Buczka, Kis-Csengőd, Kuliér és Páhipuszta. A helység a bécsi titkos katonai levéltár régi térképein, mint a török-tatár pusztitás utáni, Duna—Tisza közét elfoglaló nagy, puszta, rónaság egy része van feljegyezve. 1853-ban Csengődpuszta, a szomszédos pusztákkal együtt, Páhi elnevezés alatt községgé tömörül, de ugyanekkor tisztázva látszik a helység egyházi hovatartozása, mert Csengőd, mint a kiskőrösi plébánia része nem a váci, hanem a kalocsai egyházmegye területéhez tartozik. Csengőd régi birtokosai a Wattayak voltak s ennek a családnak az emlékét őrzik a csengődi határban még ma is sűrűn látható, terméskőből készült, hatalmas „W. F.“ jelet viselő határkövek. 1848 után a birtokból a mai Csengőd területe gróf Bethlen Béla és Sándor, gróf Degenfeld József, a Radvánszky és az Okolicsányí család kezébe került. A Radvánszky család nevét örökiti meg a jelenleg Strasszburger tulajdonban levő s 1800-ban épült „Radvánszky uri-lak". 1891-ben Gauzer János és 3 társa Csengőd pusztából 3285 holdat falutelepités céljára megvett s azt szétparcelláza. Az elparcellázott területet az ország minden részéből jött 80 család veszi meg, amely családok 358 lelket számoltak. A település azonban oly mostoha viszonyok között történt, hogy a települők jóformán egymásnak adják a vándorbotot. 1893-ban Császka György kalocsai érsek iskolával, tanitói lakással és javadalmi földdel ajándékozza meg a községet s ez évben szentelik fel a róm. kath. temetőt is. 1898-ban a kalocsai érsek Csengődöt önálló lelkészséggé teszi s első adminisztrátorrá Demsa Józsefet nevezi ki, Ugyancsak az érsek bőkezűségéből épül fel 1900-ban, 102.000.— Kor, költséggel a róm. kath. templom és lelkész lakása. 1902-ben alakul meg Kovács István izsáki ref. lelkész, Buri Lajos vendéglős, Miskolczy Dezső, Eiler Márton és Katzenbach István gazdálkodók kezdeményezésére az egyesült protestáns leányegyház. Ekkor egyesült a ref. és evang. felekezet s nemsokára telket vásároltak iskola és tanitói lak részére. 1907-ben Páhi község székhelyét Csengődre tették át. 1913-ban Csengőd önálló községgé alakult. Első jegyzője Horváth József volt, akinek 1918-ban történt elhalálozása után dr. Koczóh Zoltán került a főjegyzői székbe. A világháború alatt a község 34 fia halt hősi halált. A világháború után a község hatalmas fejlődésnek indult s a közintézmények és egyesületek egész sora létesült. 1920-ban a ref. iskolát kibővitik s azt 1922-ben dr. Ravasz László ref. püspök felavatta. 1925-ben felépül az uj ref. tanitói lakás, 1926-ban pedig 200 millió korona költséggel a róm. katholikusok uj tantermet és tanitói lakást épitenek. A földbirtokrendezési eljárás során mintegy 200-an jutottak földhöz és házhelyhez. A község területén 5 vitézi telek van.
