Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
251 TT" * *1 ** •• 0 0 ^ / Kiskőrösi jaras. Székhelye : Kiskőrös. (Hozzátartozik: 10 nagyközség). Telefon : 8. Főszolgabíró : kellemesi Melczer Gyula szkv, tüzérfőhadnagy. 1899 junius 30-tól vármegyei közigazgatási gyakornoki teendőkkel megbízott dijnok. 1900 április 21-én vármegyei közigazgatási gyakornok. 1902 április 4-én szolgabirónak választják meg, beosztást a váci járásban kap, itt éri a nemzeti ellenállás tulipánvirágos ideje. Ezen nehéz időkben tanúsított, megalkuvást nem ismerő, törhetetlen hazafias, bátor magatartásáért a vármegye közönsége a közgyűlés termében elhelyezett márványlapon örökítteti meg nevét és 1906 junius 14-én egyhangú lelkesedéssel a kiskőrösi járás főszolgabirájának választatja meg, mely tisztjében munkálkodását a járás községeiben a magyar nemzeti szellem erőteljes fejlesztése hatja át. Es midőn elkövetkeztek a világháború vérvirágos napjai, önként megy az elsők között az ellenség ellen a haza oltalmára. Amikor pedig a végzet betelt, az ország összeomlott, a hadiékitmények- kel díszített dolmányu, féllábu, tarackos főhadnagy hivatalát 1917 október havában újra elfoglalva, tevékeny résztvesz a háboruokozta sebek gyógyításában és az újraépítés munkájában. A kiskőrösi járás kilenc községének díszpolgára. A Tesz. kiskőrösi kerületi elnöke. Az ág. hitv. evangélikus egyház felügyelője. Az Első Dunavidéki Takarékpénztár társelnöke. Az Országos Vöröskereszt Egylet kiskőrösi fiókjának elnöke. A járási céllövő egylet elnöke, főlővészmestere. A kiskőrösi football klub diszelnöke. Polgári kitüntetései a következők: TESZ disz)elvénye, az Országos Vöröskereszt II. oszt. tisztijeivénye, ugyanennek III. osztályú hadiékitményes jelvényének tulajdonosa. 1914. évi vármegyei őszi közgyűlés önkéntes jelentkezése folytán a bevonulásra az engedélyt megadja s azonnal megy el az elsők között, mint népi. tüzérhadnagy az ellenség ellen a haza oltalmára a 8. honv. tábori ágyús ezredhez. Szurmay hadtestében az uzsoki harcokban vesz részt a tüzérezred kebeléből alakult tarackos osztályú alakulásban, mint fogatos tiszt s később a 40. honv. tarackos ezred összes orosz-harctéri harcaiban ; az oknai visszavonulás után még a román harctérre megy ezredével. Dorna Vatráról, lábsebe kiújulván, Budapestre vonul, hol baleset folytan sebesült ballabát elveszíti. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért elnyeri az ezüst és bronz katonai érmeket a vitézségi érem szalagján kardokkal. Megkapja a Károly csapatkeresztet és a sebesülési emlékérmet. Szolgabirók: Safáry Endre tb. főszolgabíró. 1906 január hó elején állott Pest vármegye szolgálatába, mint jogász a kiskőrösi főszolgabírói hivatalhoz dijnoki minőségben beosztva. 1909 március elején neveztetett ki gyakornok, tb. szolgabirónak. Az 1913. évi junius 9-iki közgyűlés választotta meg szolgabirónak. Hiva- taibalépése óta állandóan a kiskőrösi járásban teljesit szolgálatot s a vármegye főispánja 1922 július 20-án tb. főszolgabírónak neyezte ki. Forradalmi időkben egyik elszánt munkása volt a nemzet romboló tevékenység meggátlá- sának s ezirányban állandó munkát fejtett ki. Ennek egyik említésre méltó mozzanata a Károlyi forradalomban, hogy a főszolgabirói hivatalba berontott katonákat, akik a hivatalt szét akarták dúlni, a harctéren szerzett fölényével és tekintélyével visszatartotta a rombolástól és vérengzéstől. Résztvett a nemzeti munkavédelem szervezésében s mint a kiskőrösi körzet kiválasztott főmegbizottja, vezette annak munkáját. Ezen tevékenységéért két ízben nyert elismerést [ja Belügyministeri- umtól. Rendelkezik a vöröskereszt bronz diszéremmel. 1915 január 15-én vonult be hadiszolgálatra, mint a 38. gy. e. tart. hadnagya, február hó 19-én került ki az orosz harctérre, s ott egyhuzamban teljesített arcvonalbeli szolgálatot 1916 február hó 28-ig, ezidő alatt résztvett az ezred minden ütközetében. Kitüntetései: a hadiékitményes bronz katonai érdemérem, a Károly cs. kér. Dr. Fék András tb. főszolgabíró. Mint közig, gyakornok 1921 március 30-án lépett a megye szolgálatába, beosztva végig a kiskőrösi járásba. Tb. főszolgabírónak 1928 nov. 6 an neveztetett ki. A helyi róm. kath. egyháztanács és a Petőfi Olvasó Egylet tagja. Bevonult 1914. évi aug. 25-én a cs. kir. 6. gy. ezredhez. Tiszti iskola elvégzése után, mint e. é. ö. tizedes, 1915. máj. 7-én a szerb harctérre ment, innen május 17-én az olasz harctérre, ahol az első 3 Isonzó csatában vett részt, amelynek során II. oszt. ez. vitézségi éremmel tüntették ki és hadapróddá nevezték ki. Innen szept. 5-én a szerb harctérre helyeztetett át, ahol Ó-Szerbiának meghódításában vett részt, és mint beteg nov. hó 12-én kórházba került zászlósi rangban s a vit. érmet kapta. 1916 január 1-vel hadnaggyá lépett elő. 1916 május 20-án az olasz harctérre ment, ahonnan, mielőtt még az arcvonalba került volna, csapatával együtt az orosz harctérre vezényelték. Itt először Nadvornánál, majd Delatynnál, később a magyar határszélen harcolt, mint századparnok. 1916. szeptember 25-én Kirlibabához helyezték át, ahol 1917. julius 1-ig volt és több ütközetben vett részt. Majd Bukovinában. Radautznál és Szolkánál harcolt. 1918 januárban csapatával Orosz- Lengyelországba helyezték át, azután rövid időközökben Morvaországba, Krakkóba és 16*
