Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
228 Dunaegyháza—Dunapataj Malmok : Benkovics Testvérek. Mindketten Dunaegyházán szabadultak 1911- ben, önállóak lettek 1914-ben. A malom géperőre van berendezve. Solti ipartestület, helyi társaskör tagjai Antal hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, Ferenc 1915-ben, Antal 24 havi harctéri szolgálat után olasz fogságba esett, 1918-ban szerelt le. Kitüntetései: kis ez., bronz v. é., Károly cs. kér. Ferenc 36 havi frontszolgálat után megsebesült. Kitüntetései: kétszer kis ez., bronz v. é., szóig. vas. érd. kér. és Károly cs. kér. Mindketten nősek. Lukács János és Tsai, Miklán Imre. Rövidárukeresk.: özv. Gamsz Lipótné. Szíjgyártó : Váci János. Tímár : Szabados Antal. Vaskeresk.: ifi, Lukács János, Hangya Szöv. Vitézek : Hargitay István, Nagypoláni István, Darnai István. Dunapataj. Nagyközség. — Hozzátartozik: Bődd, Bakod, Mikla, Izván, Alsójárás, Szelíd, Szentkirály és Orjeg. A középkorban Fejér vármegye solti székéhez tartozott. 1421-ben a Pataji Zubor család birtoka. Egy 1424-ben kelt oklevél szerint ekkor már plébániája is volt. 1426-ban már vásárairól emlékeznek meg az oklevelek. Az 1639. évi megvegyülésen, melyet Pest vármegye Füleken tartott,'már mezővárosként említik. A helység pecsétje 1704-ből való és e köriratot viseli: „Pataj város pecséti Anno 1704". 1737-ben báró Száraz György örököseinek volt a birtoka. 1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint Rudnyánszky József birtokában volt. 1780-ban a Tahy család volt a helység földesura, 1848 előtt pedig Száraz György. A róm. kath. templom 1761- ben épült. Plébániája 1727-ben keletkezett és anyakönyvei 1756-ban kezdődnek. A református egyház már a XVII. században fennállott. Az egyház szentedényeí között van egy ezüst tányér és egy ezüst kancsó 1628-ból, egy ezüst tányér 1717-ből s egy kanna 1724-ből, továbbá egy ezüst pohár 1769-ből és egy másik 1807-böl. A ref. templom 1773-ban épült. Anyakönyvei 1736-ban kezdődnek. 1836-ban nagy tűzvész pusztított a helységben. 1847 február 25-én hetivásárok tartására nyert engedélyt. Országos vásárt febr. 18—19, ápr. 8—9, jun. 24—25, szept. 30, okt. 1. és dec. 9—10-ik napján tartanak. Általános adatok. Lakosság: 6030, szinmagyar. R. kath.í 2307, ref. : 3699, ágh. ev. : 21, g. kath.: 3. Házak száma : 1446. Területe: 16.442 kh., melyből a községé 649. Szántó : 9780, rét : 2466, legelő: 1874, erdő: 129, szőlő: 355, kert: 139, nádas : 382 terméketlen : 1309, egyéb : 8 kh. Termények : ösz- szes kalászosok, tengeri, répa, mák, fokhagyma. Vas. áll. : Dunapataj 0'5 km. Szállás : a két községi vendéglőben. Posta, Táv.,Tel.,Cső.: helyben. Törvsz., Járásb., Tkv. : Kalocsa. Püig., Mezőg. kamr. : Kecskemét. Pü. szak., Főszb., Adóh , Vál. kér.: Dunavecse. Iparfü., Keresk. kamr., OTI. : Bpest. Pü. bizt. : Kunszentmiklós. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző : Csilléry Ferenc főjző. Adóügyi jegyző : Gyenizse Antal. Középiskoláit Halason, közig, tanfoiyamot Bpesten végezte 1908-ban. Előbb Halason és Érsekcsanádon működött, 1910-töl hegben aü. jegyző. Hitelszöv ig. elnöke. 1915-ben bevonult, de hamarosan felmentették. A kommun alatt a júniusi ellenforradalomban tevékeny részt- vett. Segédjegyző: Kovács János. Községbiró : Várady István. 122 kh. földjén gazdálkodik, előbb közgyám volt, 1924 óta községi bíró. Törvh. biz. tag,, egybáz presbitere, takarék h. igazgatója. Hangya és Legeltető Társaság felügy. biz. tagja, Gazdakör alapitó tagja és jegyzője. Tanonciskola, Rokkant szöv., Testnevelési biz. elnöke. A kommun alatti ellenforradalomban tevékeny részt vett, melynek leverése után Szegedre menekült, hol a nemzeti hadseregben szolgált. 3 veje végigküzdötte a világháborút, közülük Keserű Sándor súlyosan sebesült. Tardi István hősihalált halt, Törv.-biró : Horvát S. István. 120 kh. birtokán gazdálkodik. 20 éve foglalkozik közügyekkel. Előzőleg esküdt és képv, test. tag volt. Kath. kör elnöke, Takarék pénzt, pénztárosa, iskolaszéki tag. A kommun alatti
