Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
23 Kiskunlacháza. Nagyközség. A község a hagyomány szerint Kun László királytól vette a nevét, aki itt kéjlakot tartott, mely Laczkóháza nevet viselt. A középkorban Laczkháza vagy másképen Zánthó néven volt ismeretes. 1424—1507-ben Hontos székhez tartozott. A török hódoltság alatt nem pusztult el. A helység régi pecsétnyomója 1651-ből való, eme körirattal: Laczk-bázi falu pecséti 1651. Hajdan a falu nem a mostani helyén, hanem a Dunához közelebb állott, A régi községet 1741-ben seperte el a Duna árja s akkor telepedett át a lakosság a helység jelenlegi helyére. A református anyaegyház 1651-ben már fennállott; temploma 1741-ben épült. Az egyház szeptedényei között említést érdemel egy vert ezüstből készült nehéz ezüstkehely 1777-ből. Attelepülése után a helység gyors fejlődésnek indult. 1747-ben már rendezett tanácsú község volt. 1838-ban ismét nagy árviz pusztította a község határát, 1840 május 1-én pedig majdnem az egész helység leégett. 1876-ban ismét árviz pusztította el a határt, 1883-ban pedig a tűzvész ismétlődött meg. 1839 február 21-én a helység országos vásárok tartására nyert szabadalmat. 1896 őszén, az ezredévi ünnepek hatása alatt, a község Kossuth Lajos szobrának felállítását határozta el közadakozás utján. A szobrot, melyet Horvay János szobrász- művész mintázott, 1902 október 26-án leplezték le. A község, melynek villanyvilágítása van, sik területen fekszik ; helyes birtokmegoszlásánál fogva lakossága jómódú, szorgalmas nép. A villanyvilágítás 1925. évben lett bevezetve. Artézi kútja van, 1925-ben furatott. Hadbavonult 660 egyén, ebből hősi halált halt 142, kiknek emlékére szép emlékmű emeltetett 1921-ben. A szobor készítője Pásztor János szobrászművész. Az ellenforradalom mártírjai Pál József, Szűcs Sándor voltak. A földreform folytán 146 egyén jutott házhelyhez. A községben évenként 4 országos vásár van és pedig : február 28—29, május 25 — 26, augusztus 3—4. és október 15—16. napját magában foglaló két vasárnap és hétfőn. A vásárnapok közül ebő nap az állatvásárt, a második nap pedig a kirakodóvásárt tartják meg. * Általános adatok: Lakosság: 4692 lélek, szinmagyar, r. kath.: 850, ref.: 4052 ,izr.: 60.]Házak száma: 1330. Területe: 9867 kh. szántó: 2759, rét: 511, legelő : 369, erdő : 157, szőlő : 502, kert: 62, nádas : 22, terméketlen : 485 kh. Erdőbirtok: Közbirtokossági erdők 140 h., a többi apró parcellákban egyeseké. Talajviszonyok: Kötött, fekete homok. Termények : Búza. rozs, árpa, zab, kukorica, alma, körte, szilva és barack. Átlag termés gabonából 8—10 q. Vas. áll.: Kiskunlacháza 3 km. Szállás: Nagvvendéglő. Autóbusz járat: Állomástól Kiskunlacháza, Pereg és Ráckeve községházáig. Rendszeres. Posta, táv., tel., Cső: Helyben. Mezőg. kamr. : Kecskemét. Főszb., Adóh., Járb., Tkv., Vál. kér!: Ráckeve. Törvsz., Pü.-ig., Iparfü., Keresk. kamr., OTI.: ßpest. Pü. bizt. és pü. szak.: Kunszentmiklós. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. ^ Vezetőjegyző: Bak Gábor főjegyző. Középiskoláit Kiskunhalason végezte, jegyzői oklevelét Budapesten szerezte. Községi szolgálatba lépett 1906. évben. 1908-ban jegyzővé, 1925-ben főjegyzővé választották. Fő- jegyzősége alatt létesült a villanyvilágítás, artézi kút fúrás, községi szeszfőzde, iparos- tanonc és gazd. íámétlő iskola. A solti ref. egyházmegye világi aljegyzője, Pest vármegye törvhat. biz. tagja, a Ráckevei Tak. pénztár és a Közüzemi és Községfejlesztő R.-T. igazgatója, több kultur intézmény elnöke. A világháborúban mint t. főhadnagy teljesített harctéri szolgálatot. Kitüntetései: a III. oszt. kát. érdemker,^ Signum Laudís és Károly cs. kér. Adóügyi jegyző : Takács József. Aljegyző : Krumek Pál. Közs. bíró: Huszár M. Gábor. Helybeli születésű, 20 kh. földbirtokát, meT^Bol 2 5 kh. szőlőbirtok az 1800-as években atyjától vette át. Testvére, valamint unokatestvére végig küzdötték a háborút, közeli rokonai közül többen hősi halált haltak. Törv. biró: Szüts Ignác. Pénztáros: ifj. Tóth Gábor. 20 kh.-on gazdálkodik, 5 év óta a község főpénztárosa. A Faluszövetség, Kalvinszövet- ség tagja. Közs. szolgálatában 10 év óta működik, Felesége a Lórántfy Zs. Egyl. és a Mansz. tagja. Hadiszolgálatra -háború elején vonult be-, 1916-ban súlyosan sebesült. 75%-os rokkant. Kitüntetései: 2-szer kis ez., bronz v. é., Károly cs. k^ seb. érem és német nagy ez. V. é.
