Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
204 Orgovány govány puszta községgé alakítása az ő nevéhez is fűződik. A templom építése. Hangya Szöv. és polg. olvasókör létesítése szintén az ő érdeme. A gazdakör és állami iskolák elnöke. Egyházmegyei tanácsbiró. A műkedvelő- gárdát és dalárdát ő szervezte meg. A környékbeli lapokban sok tárcája jelent meg, harctéri és hadifogsági élményekről értékes gyűjteményt állított össze. Kántor: Faragó Mihály ig. tanító. Középiskoláit Kecskeméten, tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte. Tolnanémedin, Kecskeméten, 1928 óta helyben működik. Népművelődési biz. gondnoka, Hangya űgyv. ig. Hadiszolgálatot 1915-től 17-ig teljesített, mikor is felmentették. Mint hdj. szerelt le, Áll. elemi iskola. Igazgató: Faragó Mihály, Tanítók: Szathmári Lajos, Illés Gergely, Domonkos Endre, Torna Károly, Retkes Ágoston, Torna Károlyné, Ferenci Sarolta, Nagy Juliánná, B. Kiss Juliánná. Egyesületek és szövetkezetek. Önk. Tűzoltó Testület. Parnok: Illés Gergely. Polgári olvasókör. Elnök: Molnár Gergely. Üzletvezető: Mészáros Pál. Iskoláit Lajosmizsén végezte. Mint géplakatos a Danubius hajógyárban dolgozott. 1924 óta az Olvasókör üzletvezetője. Apósa a Kárpátokban hősi halált halt. Orgoványi Kaszinó Egyesület. Elnök : lászlófalvi Eördögh Tibor főjegyző. Anya- és csecsemővédő intézet 101. számú fiókjának vezetője: Gubacsi Mihályné. Hangya Szöv.: Üzletvezető : Frecska Vilmos. Középiskoláit Rákospalotán végezte, hol a kereskedői pályára lépett. Bpesten, Balaton- fonyódon működött. Rákospalotán és Orgovány- ban a Hangya Szöv.-nél állott alkalmazásban. 1921-től üzletvezető. Édesapja 3 évig küzdött az olasz harctéren. Csendőrőrs. Parnok : Bucsi Zsigmond tiszthelyettes. Közegészségügy. Körorvos : Dr. Kőszeghy Béla. Gyógyszertár az „Isteni Goudviselés"- hez. Tulajdonos: Koller Ilona. Betüsoros cimtár. Asztalos: Gebauer János. Autótulajd.: Balogh István teherautó. Baromfikeresk.: Gárdony Jánosné. Bádogos: Vitéz József. Bizt ügynök: Papp Kálmán, Bognárok: Öcsödi Sándor, Rigó László, Borbély: Farkas Mátyás. Cipészek és csizmadiák: Juhász István, Palotás Gergely, Tomcsák Károly, Ungor Imre, Vágó István Cséplőgéptulajd : Baski András és Tsai, Horváth Gábor, Kállai Gábor, Papp Izabella, Végh Imre. Traktor : Csősz Bertalan, Felföldy Kálmán, K. Szabó Kálmán. Dohánytőzsd.: Balogh István, Hangya szöv. Divatárukeresk.: Balogh István. Építési váll. : Nagy Mihály. Földbirtokosok: id. Kristóf István. 240 kh. földön gazdálkodik, volt közs. bíró, a helyi Olvasókört alapította. 1902 óta lakik Orgoványban Nős, 4 gyermeke van. István fia 20 hónapi tüzvonalbeli szolgálat után orosz fogságba került. Felföldy Kálmán. 300 kh. földön gazdálkodik. 1911 óta helybeli lakos. Háború alatt hozzátartozóinak birtokát is kezelte. Közs. képv. test. tag, egyháztanács elnöke. Urikaszinó háznagya, Hangya Szöv. alapitó tagja, volt közs. esküdt. Olvasókör alapítója. A kommunisták elfogták és bestiálisán megkínozták. Az ellenforradalomban Héjjas Iván csapatában vett részt. Nős, 3 gyermeke van. Nagy András. Iskoláit Orgoványban végezte. Egy ideig Kerekegyházán volt bérlete. 1917-től 120 kh. földjén gazdálkodik. Volt közs. II. biró és közgyám, közs. esküdt, egyházmegyei presbiter. Mozgósításkor vonult be, s mint rokkant hamarosan leszerelt. Kommunizmus alatt sok anyagi kárt szenvedett Két testvére hősi halált halt. Nős, 6 gyermeke van. Tekes Móric. Iskoláit Kunszentmiklóson és Halason végezte, 53 kh. földön gazdálkodik. Sokáig működött, mint II. biró, közgyám és közs. képviselő. Ref. egyház v. gondnoka. Polgári kaszinó, Hangya Szöv. alapitó tagja. Orgovány községgé alakításában nagy érdemei vannak. Fia Móric harctéri sebesülésében itthon meghalt. Régi kun nemes család sarja, ősapja: Tekes András volt a község első letelepültje.
