Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
■---------------------------------K erekegyháza—Kunszentmiklós 193 Malmok: Fehér János, Jovanovics Károly, T.: 8. Kovács János. Marhakeresk.: Dór esik István. Mész és cementkeresk.: Horváth Emá- nuel. Női szabó : Dorogi Mártonná, Káldori Ferencné. Órás és ékszerész : Gombos Adolf. Pékek: Batu István, Ács Pál, Tohai Pál Rövidáru keresk.: Kőrös Béla. Szíjgyártók: Mészáros József, Tasi István. Szobafestő és mázoló : Maros Mihály. Temetk. váll.: Gogolik Antal, Komjáthy Lajos. Mihala József. Timár: Rebik József. Tüzelőanyagéeresk.: Jancsik István, Horváth Emánuel. Tojáskeresk. : Vargha László. Varrógépkeresk.: Gombos Jenő. Vitézek: Sándor Ferenc és Rima- szombathy Mihály. Kunszentmiklós. Nagyközség. Hozzátartozik : Bábony, Bodakut, Bösztör és Kunkerekegyháza. A helység régi neve Tatár-Szent Miklós volt. E néven szerepel a jász-kunok részére adott kiváltságlevelekben is. 1548-ban a kunoktól lakott helyként 3 forintot fizetett az egri vár fenntartására. 1571-ben 804 forint 25 dénárt fizetett. A XVI. század közepén körülsáncolt és földvárral megerősített hely volt, 1595-ben a törökök bevették, sáncait szétrombolták s a helységet felégették, de Miksa főherceg csakhamar visszafoglalta és megerősítette. 1631-ben Liptói Keczel András jelentést tett II. Ferdinánd királynak, hogy Eger várának elfoglalásakor, tatárszentmiklósi kunok szabadalomleveleiket, melyeket az egri káptalannál őriztek, elveszítették; erre a király e szabadalcmleveleket megerősítette. 1685-ben Mere császári tábornok a törököket innen kiűzvén ismét régi lakosai szállották meg. 1690-ben a lakott kun községek között van összeirva. 1794 julius 10-én a helység országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Ugyanakkor emeltetett II. Ferenc által mezővárossá, 1878-ban pedig visszafejlesztetett nagyközséggé, Ref. egyháza már 1626-ban fennállott. A templom 1704 ben épült. A róm. kath. templomot 1787-ben emelték, de helyére 1907-ben uj templomot építettek. A plébánia 1780- ban alakult, 1735 óta ref. gimnáziuma van. mely az 1930. évben kapott hajlékot egy 2 emeletes és a mai követelményeknek teljesen megfelelő épületben, A község azelőtt sokat szenvedett a Duna áradásaitól. A községben — ahol villanyvilágítás van, — évente 4 országos vásárt tartanak és pedig: március 16—17, április 2—3, augusztus 22—23 és december 26—27. H,a a határidők első napja nem hétfőre esik, úgy a vásár a megelőző hétfő és keddi napon tartják meg. Általános adatok. Lakosság: 9130lélek. Magyar: 9120, egyéb: 10. R, kath. : 45%» ref. : 52%f izr. : 2%, egyeb : 1%. Házak száma: 1565. Területe: 31,069 kh., melyből a községé: 797. Szántó: 9,272, rét: 10,234, legelő : 4,856, erdő : 88, szőlő : 527, kert 1^191, nádas: 3,020, terméketlen: 2,861 kh. Erdőbirtok: Tehéntartó gazdaság 20 kh., 20 éves, község 18 kh. 5 éves akác. Talajviszonyok : homokos. Termények: búza, rozs, árpa, zab cca 485 w. évi terméssel. Gyümölcs össztermés 25 waggon. Vas. áll.: Kunszentmiklós-Tass. Szállás : Nagyvendéglő, Petőfi szálloda. Otthon szálloda. Autóbuszjárat: Állomáshoz rendszeres. Posta, táv., tel., Főszb., Kir. közjegyző, Adóh., Járb., Tkv., Püi bizt, Vál. kér., Cső. Píi. szak.: Helyben. Törvsz., Pü.-ig., Mezőg. kamr. OTI.: Kecskemét. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Hatóságok, intézmények. Főszolgabírói hivatal: (Lásd : a járás elején). Községi elöljáróság. Telefon : 2.
