Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
166 Sári—Tatár sz ent gy örgy ■■■■■■ Kosárfonó: Podoba Márton. Kovácsok: Weisz Gyula. Iparát édesatyja műhelyében helyben tanulta ki s azt 20év óta önállóan folytatja. A tüzéreknél szolgált és 1914-től 1918-ig az orosz és olasz hadszíntereken küzdött. Kitüntetései: kétszer bronz v. é., Károly cs. kér, seb. érem, szóig, érdem kér. Öccse az orosz fogságban szerzett betegségébe belehalt. Szabó Jenő, Búcsúk István, Witz Jenőt Weisz Géza. Kőmivesek : Elekes István, Sirai István, Vadkerti Péter Pál. Lakatos : Laja Tamás. Malomtulajd.: Kurta György, vámörlő : Tóth László, Witz Ignác daráló. Pék: Sajgó Ferenc. Ügynök : Kecskés Gábor. Vitéz: Sós Lénárd földmives. T atárszentgy örgy. Nagyközség. Hozzátartozik: Sarlósára, Szabadrét, Szeleczky, Földváry, Zsembery, Gombay, Ilona, László-majorok, Vörös kastély és Szeszgyár. Először az 1559. évi török kincstári fejadó-lajstromokban, a budai liva községei között szerepel 26 adóköteles házzal. A török hódoltság után 1690-ben elpusztult hely, a Máriássy család birtoka. 1727-ben mint pusztát, a kecskemétiek bírták zálogban, azután Grassalkovich Antal kezére került, aki 1751-ben kezdte a helységet betelepíteni, amit azonban csak hasonnevű fia fejezett be. 1848-ig a gödöllői uradalomhoz tartozott. A róm. katholikusok részére 1858-ban helyi káplánságot szerveztek, mely 1860-ban plébániává alakult. Az úrbéri és legelő- elkülönítés 1859-ben történt. A községhez tartozik Baracs-puszta, mely 1440-ben Barócz néven fordul elő, E pusztán egy középkori templom romjai láthatók. 1890-ben elpusztult helyként, a 3táday és Darvas családok birtoka. Később a gróf Telekieké lett, kik után Zeyk József örökölte. Tőle a puszta felét 1875 táján Gencsy Géza vette meg. A pusztán levő másik major ekkor Földváry Gábor birtoka volt. Jelenleg gróf Batthyányi Zsigmondé. Sarlósár puszta 1848-ig herceg Grassalkovich földesurasága alá tartozott. 1876-ban báró Lipihay Béla majorsági birtoka volt, Szabadrét pusztával együtt, majd báró Bors Frigyes örököseinek, Kecskemét városának, Kelemen Béla dr.-nak, Schwarz Károlynak és Albertnek, Gombay Pálnak, Halász Elemérnek és a Widder M. és Steiner cégnek van itt nagyobb birtoka. A Grassalkovich hercegtől épített kastély jelenleg gyóni Halász Péteré. Ezt 1858-ban renoválták. Van benne rendkívül gazdag és érdekes aggancs-gyüjtemény. A Földváryak kastélya gróf Batthyány Zsigmondé. Alföldi síkságon, több törvényhat. ut találkozópontján fekszik. A lakosság, kevésszámú iparos kivételével, földmiveléssel foglalkozik. A világháborúban 290 ember vonult be, hősi halottainak száma 45. Hadiözvegyeké ezidő szerint 14, hadiárváké 39. A károlyi forradalom csak fél napig tartott, a vezetőjét a rögtön megalakult polgárőrség agyonlőtte, mire a csőcselék szétfutott s ezzel a forradalom minden nagyobb kilengés nélkül véget ért. A kommunizmus alatt az akkori községi elöljáróság igen helyesen a helyén maradt, saját magát nevezte ki „tanács“-á s csak a forma kedvéért egészítette ki magát 1—2 „véresszáju“ taggal, akiket aztán sakkban tartottak, úgy hogy számottevő forradalmi esemény egyáltalán nem történt. A hősök emlékét a község a templom falába helyezett márványtáblával örökítette meg. A földbirtok reform során 780 hold földet osztottak ki az igénylők között, középbirtok nem alakult, A község területén áll kakucsi Liebner József által felállított Rákóczi emlékmű, az okmányok bizonysága szerint azon a helyen, ahol Rákóczi sátora állott, amikor hadjárata a nagy pestis járvány miatt megakadt s táborával kénytelen volt lehuzódní az alföldre, s az akkor még fennállott sűrű tölgy őserdőkben mintegy vesztegzár alatt tartotta hadseregét. A dombnak mai neve is Strázsahegy. Néhai Kollacsek Józsefné szül. Későy Paula, aki 35 éven át postamester volt, továbbá néhai Csősz Pál, aki 40 évig volt a község kántortanitója, a község fejlesztése érdekében sokat tettek. Utóbbit a község díszpolgárának is megválasztotta. Országos kirakó vásár minden év okt. 20-án,
