Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
156 Örkény Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon : 2. Vezető jegyző: Kilin Mihály főjegyző. Régi Háromszék megyei nemesi családból származik, nemességüket kilinyi elönévvel 1600 körül kapták. 1893-ban a kolozsvári főgimnáziumban érettségizett, a jegyzői vizsgát pedig a hunyadvármegyei bizottság előtt tette le 1898- ban. A hunyadmegyei tomesdi körjegyzőségnél gyakornokoskodott, majd Alsólunkojon, impé- riumi kristyor körjegyzőségben segédjegyző és 1905-ben közhangulag főjegyzőnek választják. A román megszállás elől menekül s egy ideig a kir. belügyin, államrendőrségi osztályán nyer ideiglenesen elhelyezést s még ugyanez évben Ocsára került h. adójegyzőnek. 1923-tól Örkényben helyettes főjegyző és 1925-ben egyhangúlag főjegyzőnek választják. A Levente egyesületnek és Népm. Biz. elnöke, a Falu szöv. ügyv. ig., a hitelszöv. elnök ig., a Nemz. Munkv. csoport vezetője. Nős, 2 gyermeke van. Adóügyi jegyző : Dr. Batu Balázs. Érettségit Kecskeméten tett, a jogot Kecskeméten és Szegeden végezte. Előbb Kerekegyházán, Zalatárnokon, Tatárszentgyörgyön működött. 1928-ban jelenlegi állását nyerte el. Közig, jegyző: Virágh Móric. Középiskoláit Csiksomlyón a főgimnáziumban végezte, mig a közig, tanfolyamot 1919-ben Marosvásárhelyen. Működését Csikszentivánon kezdte mint s. jegyző, 1920-tól 27-ig Kászony- falván volt főjegyző, 1928-tól kezdve jelenlegi állásában működik. A Leventeegyesület főoktatója, a r. kath. egyháztanács tagja. 1913-ban vonult be a 82, gy. ezr.-hez Bécsbe. Az orosz fronton küzdött, majd 1915-ben fogságba került, ahonnét 1918-ban szökik meg. Két Ízben sebesült és mint zászlós szerelt le. Kitüntetései: nagy és kisezüst v. é., Károly cs, kér., seb. érem. Régi nemesi család sarja, nemességüket Csikszentivánon kapták 1700 körül, írnokok: Schrodt Gizella, Deák György. Közs biró: Sztancsík József. Iskoláit Bpesten végezte, majd atyja gazdaságában segédkezik. 24 kh. földjén nemesitett vetőmaggal, műtrágyával folytat korszerű gazdálkodás. 1 m. h. szőlője is van. A község vezető gazdája, 1928-ban választották a község birájává. 1915-ben vonult be az 1-ső h. huszár ezr.-hez. Az orosz fronton küzdött, egy ízben sebesült, az összeomláskor szerelt le mint tizedes. Nős, 10 gyermeke van. Régi nemesi családból származik. Pénztáros : Szeibert István. Iskolái elvégzése után atyja gazdaságában tanult, később 14 kh. saját gazdaságában gyarapítja tudását és belterjes gazdálkodást folytat. Régi helyi őstelepes gazda család sarja. 1925 óta a község pénztárosa és a Hangya ig. tagja stb. 1914-ben az 1-ső gy. ezr.-hez vonul be. Az orosz harctéren küzd, egy Ízben sebesül és 1918-ban szerel le. Nős, 3 gyermek atyja. Közgyám: Pintér István Csendőr-örs. Orsparnok: Czifra István. Iskolái elvégzése után előbb apja gazdaságában segédkezett, majd 1902-ben a 2-ik gy. ezr.- hez vonul be katonai szolgálatra Nagyszebenbe. 1905-ben pedig átlépett a m. kir. csendőrséghez. Előbb Déván, Brassóban, Nagyrándon szolgál, majd 1914-ben Zágra községben őrs. parnok. 1923-tól kezdve Örkény őrs. parnoka. 1920-ban tiszthelyettessé léptették elő. Kitüntetései; koronás érdem kér., I. oszt. legénységi kér., jubileumi érem és több dicsérő oklevél. Nős, 5 gyermeke van. Bátyja a lengyel fronton hősi halált halt. Posta és távírda. Postamester : Pataky Józsefné. Középiskolai tanulmányait és a posta tanfolyamot Bpesten végezte. 1916-ban Érsekvad- kertre kerül. Előbb mint helyettes, később mint a posta vezetője. 1924 óta Örkény község postamestere. Férje a helyi posta kiadója. A tanfolyamot Bpesten végezte. 1914-ben vonult be a a 68. gy. ezr.-hez, a szerb harctéren küzd, majd súlyos térdlövéssel kórházba kerül. 19lóban mint 50%-os rokkant tizedes szerelt le. Atyja kereskedő és földbirtokos volt, neje pedig régi nemesi családból származik. Állomás elöljárók: Tóth Dániel, Tó- soky Károly. Egyházak, iskolák. R. kath. egyházközség. Plébános : Tóth József. Tanulmányait Jászberényben és Vácott végezte, működését mint káplán Szegváron kezdte, majd Halason, Kiskundorozsmán, Kiskunfélegyházán folytatta, azután Kálkápolna javadalmas lelkésze lett. 1928 óta Örkény lelkésze, Szegváron a Katholikus Körnek alapitója és jegyzője, Kiskunfélegyházán a Népkör elnöke, a katholikus iskolaszék és Konstantin leánynevelő és tanítóképző felügyelő biz. tagja és jegyzője volt. Emlitésreméltó irodalmi munkásságot fejt ki Az Örkényi Katholikus Nép- szövetségnek elnöke, közs. kép. testület és a közm. egyes, tagja. Kath. kántor: Szentpétery Béla. Ref. egyház. Lelkész: Dr. Mészáros István. Kántor: Tarkó János. Állami elemi iskola. Igazgató: Tarkó János Tanítók: Fehér Gyula, Ga- rancsy Elek, M/eiland Rezső, Ga- rancsy Elekné, Pataki Gizella, Bar- thalos Lenke, Pólyák Anna, Némethy Zoltánné sz. Javoránszky Sarolta, Sándor Franciska, Kiss Ferenc, Kiss Ferencné, Hadnagy Zsuzsa, Sövény Mária, Szentpétery Béla, Michelberger László, Kercy Antónia, Tamás Endre,
