Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
Dab—Dömsöd 15 Kovács: Kovács Zsigmond. Budakalászon szabadult 1907-ben. Segédéveit Bpesten töltötte. 1928-ban apósa műhelyét vette át, azóta önálló. Katonai lóvasaló tanfolyamot végzett. Iparoskor és Kulturház tagja. Katonai szolgálatra 1911-ben vonult be, a harctéren 54 hónapot töltött. Kitüntetései : kis ezüst, bronz, v, é., 1912 évi szóig. érd. kér. Nős, egy fia van. Kőművesek: Nagy Sándor, Fábián István, Kovács Gábor. Lakatosok: Wiesel Gábor. Malmok : Kovács Imre nyersolajmotor üzem. Varrógép keresk,: Wiesel Gábor, Orosz András. Dömsöd. Nagyközség. Hozzátartozik : Apaj-, Szőrhalom-, Szunyog-puszták. A középkorban Dempsed, Demsed, Dumschud néven említik az oklevelek. 1291-ben reginalis Gumchud azaz Gyömsőd ; valószínűleg Gyümölcsödből. Ősidőktől fogva máig nagy gyümölcs-termelő hely. A XIII. században a vele szemközt fekvő Ráczkevi szigettel együtt a magyar királynék birtoka volt. 1291-ben a ráczkeveszigeti helységekkel egyetemben a királynék menyasszonyi ajándékai között szerepel. Ugyanekkor hozzátartoztak Föveny, Dienes és Somlyó dunai szigetek. Dömsöd község határában volt még két népes község : Hirgvé és Agyagos. E három község közül Hirgyé volt a legnagyobb. A tatárjárás Hirgyé és Agyagos községeket teljesen elpusztította ; ma már csak ilyen nevű dűlők őrzik emléküket. Dömsöd község lakossága ekkor úgy menekült meg, hogy az akkor még őserdő „Somlyó“ szigetre költözött, a kis harangot fűzfára akasztották s ott tartottak istentiszteletet. E birtokokat III. Endre király neje a margitszigeti apácáknak ajándékozta. 1424-ben Zsigmond király Borbála királynénak adományozta, de nem sokáig maradt a magyar királynék birtokában, Később Fejérvármegyéhez csatolták. 1461-ben Kalmár Dénes királyi ember volt itt birtokos, aki Dömsödi előnévvel élt. 1492-ben a Rozgonyiak birtokában találjuk. A XVI—XVII. században a Bosnyák család birtoka volt, majd Bosnyák Judith, férjezett báró Balassa Imréné leánya, Balassa Judith (f 1684) révén a Koháry családra szállott. 1539-ben a budai káptalan pecsétes eredeti kiadványa szerint Michael Hayoos de Demsed megveszi Izdrai Kiss György izdrai birtokát. Izdra 1446—1469-ben beleolvadt a dömsödi határba. 1558-ban Dömsödön megalapítják a református egyházat Dömsödi Hajós István nemes úr és Mészáros István, Kán Benedek, Pálföldi Gergely, Gubacsi András, Földváry Péter, Cser Gergely jobbágyok, mely családok ma is megvannak Dömsödön. A török hódoltság alatt a Budavárban lakozó spahik hűbéres birtoka volt. Az 1690. évi összeírásban a gróf Koháryak birtokaként szerepel. Ez évből maradt fenn a község legrégibb pecsétje is. 1690-ben 100 mérő gabonát és 3 darab vágómarhát, 1691-ben egy egész porta után 500 frt. katonaélelmezésí segélyt vetettek ki reá. 1695-ben portaszámát 2l/2-re emelték fel. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc november 16-án 60 köpönyeget rendelt meg katonái számára a helység elüljáróságánál. A XVIII. században a Koháryaktól a Beleznay család vette zálogba. 1770-ben, az úrbér rendezése alkalmával, Beleznay Miklós és Mihály zálogos birtoka volt. Ekkor 167 egész úrbértelket írtak itt össze. Később ugyancsak zálogképen a báró Podmaniczky család birtokába ment át. 1848-ig e család volt a földesura. A r. kath. egyházközséget a váci püspök 1924-ben kezdte megszervezni. Először bérelt házat alakítottak át kápolnává. Csik József az első lelkész, Pálffy Tibor uradalmi főintéző, Kerkápoly Zoltán főjegyző és Dávid István gyógyszerész buzgó segítségével az Egyházközséget a legszükségesebb felszereléssel ellátta, sőt Hanauer A. István püspök két szép harangot is fölszentelt. 1927-ben a község Kiss László személyében új lelkészt kap, ki amortizációs kölcsönt szerezve, megkezdi a templom építését. 1928. augusztus 12-én történt az első kapavágás és már november 18-án felszentelték a szép gót-stílü templomot. A templom épitése körül szerzett érdemeiért Faller András uradalmi intéző pápai kitüntetést nyert. A váci püspök 1929. jan. 30-án a községet plébániai rangra emelve, az érdemekben gazdag Kiss László lelkészt első plébánosává nevezte ki, A világháborúban 1862 férfi vonult hadba, akik közül 182 hősi halált halt, hátrahagyva 58 hadiözvegyet és 42 hadiárvát. Az ellenforradalomból is kivette a község a részét s annak Várkonyi Bálint malomtulajdonos és Földváry Bálint lettek a vértanúi. A község a hősi halottak emlékére 1925. évben szobrot emelt. A földreform folytán 594 igénylő összesen 1186 kát. hold földet, házhelyrendezés alkalmával pedig 82 egyén összesen 13 kát. hold kiterjedésű házhelyet kapott. A községben évente 3 országos vásár van és pedig: március 7-én, junius 22-én es augusztus 10-én.
