Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
126 Bugyi—F elsődab as Földhaszonbérlők: Pereg — Urbői bérlő társaság 697 kh. Lánczy Leó örököseitől. Hubert István 93 kh. Kun Károlynétól. Fekete Erázmus 75 kh Sztankovícs Lászlónétól, Szőlőbirtokosok: Jankó Alajos 15, özv, Kristóffy József né 18, Dr. Szűcs Ferenc 15, Renner Ármin 10 kh. Fűszer- és vegveskeresk.: Lövi László. Iskoláit Nagykőrösön végezte 1918-ban. Mint segéd Gödöllőn működött 5 évig, helyben 2 éve önálló. Hangya Szöv , özv. Lövi Antalné, Ofner Bertalanné, Feith István, Buncsák Jánosné, Ullmann Adolf, Frank Manó Férfiszabók: Bauer Béla, Sefrankó Sándor, Magyar István. Gabona- és terménykereskedő : Frank Manó. Gépkeresk. és gépügynök: Hírschler Náthán, Lövi István, Dupita József. Hentesek és mészárosok : Feith József, Baky Károly. Kovácsok : Stein Lajos, Drahas Mátyás, Deli János, Dobrovalni Sándor, Dob- rovalni József, Kubik Testvérek. Kőművesek : Csizmadia László, Csizmadia Pál, Zakar József, Buncsák János. Lakatosok: Farkas István, Kozma Miklós. Malomtulajdonosok : Csonka és Szatmári, Kristóf fy József né, Alsódélegyháza pta. Pék : Eleven János. Szíjgyártó: Szűcs Zoltán. Tüzelőanyagkeresk.: Hangya Szöv., Ullmann Adolf, Farkas Béláné. Vaskeresk: Hirschler Náthán. Vendéglősök és korcsmárosok: Gaál József. Helyben 40 év óta korcsmáros. Nős 3 leánya van, 5 veje vett részt a világháborúban. Özv. Loviscsek Jánosné. 30 éve vezeti az üzletét. Gyermeknyaral- tatásért a Fővárostól, a katonaságnak tett szolgálataiért a hadseregtől több Ízben elismerésben részesült. István fia a harctéren szerzett betegségében meghalt, János fia szintén részt vett a világháborúban s 4 évig orosz fogoly volt. Szalay Benő, özv. Lövi] Antalné, Kubik Istvánné örök., Seripecz Ágoston. Vitézek: dr. Czanik Gábor szolga- biró, Szőke Rezső, Nagy János, Szatmári Imre, Balog József föld- mivesek. Felsődabas. Nagyközség. Hozzátartozik : Szöllők és Bucka. A Budapest—Szeged vasúti vonal mentén fekvő magyar nagyközség, 218 házzal és 1283, nagyobbrészt r. kath. vallásu lakossal. A középkorban csupán egy Dabas helység volt e vidéken és az 1690. évi összeírásban is csak egy Dabas szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy birtokosai ismeretlenek. Felső-Dabas, mint puszta, csak a XVIII. században kezd szerepelni. 1727 táján a Gellert család birtoka volt. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával már 164/s2 urbértelket írtak itt össze és ekkor báró Prónay Gáborné szül. Róth Éva és Bene Pál birtoka volt. Az utóbbinak a része a gróf Beleznay család kezére került. A róm. kath. templom 1829-ben épült. Közvetlen 1848 előtt gróf Beleznay Árpád volt a helység földesura. Jelenleg nagyobb birtokos nincs a községben. > A lakosság 1U része jobb modu, 3U-e teljesen szegény. Háziipart nem űznek. Országos vásárok febr. 18. aug. 3. november 1 -ét megelőző vasárnap és május 1-ső vasárnapján tartatnak.
