Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
101 Nagyközség. — Hozzátartozik : Löb, Tornyoslöb, Hosszuberek és Inhállás. 1452—1489-ben Illew alakban említik az oklevelek. 1487-ben Pest vármegye törvénykezési székhelye volt. A felszabadító háború alatt lakosai legnagyobbrészt elmenekültek. 1690- ben az elhagyott helyek között találjuk. Régi lakosai azonban csakhamar visszatértek, mert 1695-ben, a portaigazitáskor, egy egész portával volt már megróva, a váczi püspök birtokaként. 1715-ben 19, 1720-ban 39 magyar háztartást írtak itt össze. A szatmári békekötés után a váczi püspök a káptalannak engedte át, mely 1848-ig a helység földesura volt. Ezideíg 54lö/32 negyed- osztályú utbértelke volt. A tagosítás 1862-ben történt. Jelenleg is a váczi káptalan, özv. Mauthner Józsefné, Dr. Nagy György és neje, Nagy Dániel és neje, Dóra Szilárdné, Korb János és Nándor, a helység legnagyobb birtokosai. A róm. kath. egyház 1727-ben keletkezett és a templom 1753-ban épült. A református templomot 1844-ben építették. A községben a villanyvilágítás be van vezetve és kiépített járdája van. Van a községben Stefánia Anya és Csecsemővédő Intézet, mely a gyermekhalandóságot 20°/o-ra szállította le. Szociális Missió társulat, mely a szegényügyet istápolja. Az utóbbi két évben pedig nagy barack telepítések folynak, végül a vármegye a községben nagykiterjedésü vármegyei faiskolát létesített. A község szervezetében említésre méltó esemény az, hogy Üllő Árpád apánk fiának Illevnek volt a birtoka. A nyelv átalakulása következtében Illevböl Üllő lett. A török hódoltság ideje alatt Üllő sokat szenvedett, mert a Budára vezető ut mellett fekszik. A törökök elvonulása után az elmenekült lakosságot Berkes András váci kanonok telepítette vissza, akiről hálából uccát neveztek el. A monda szerint a török hódoltság alatt a községből nagyobb tömeg indult egy szerzetes vezetése alatt egy távolabb fekvő búcsú helyre. Hogy a törökök a bucsusokat ne bántsák a szerzetes egy lófarkot kötött a feszületre. A törökök látva a feszületen az ő harci jelvényüket, a menetet nem bántották sem oda sem vissza. Ennek a lófarkas feszületnek ma is itt van a másolata a templomban, de azon már csak fából van és erősen kicsinyítve a törökök jelvénye. Petőfi Sándor egy éjszakát töltött Üllőn vándorlásai közben a 40-es években, melyről emlékirataiban is megemlékezett. Vasútvonalat 1844-ben építették ki. A világháborúban bevonultak száma 800, hősihalottak száma 124, hadirokkantak száma 45, hadiözvegyek száma 26, hadiárvák száma 7. Forradalomban mártírok nem voltak, azonban kommun alatt ellenforradalmár magaviseletük miatt Füles Pál és Fülöp Károly kisgazdák bujdosni voltak kénytelenek. A román megszállás alatt a községet állandóan sarcolták s a gazdáktól több marhát ellenérték nélkül elhajtottak. A hősi halottaknak a község állított fel emléket. A földreform során az igénylők 382 kh. földet és 410 drb. 250—250 □ házhelyet kaptak. A községben minden év március és augusztus havának első hétfőjén országos vásárt tartanak. Búcsú minden ér keresztelő Szent János napját követő vasárnap van. Általános adatok. Lakosság: 6600 lélek, szinmagyar. R kath: 4600, ref. : 1800, izr: 60, egyéb: 140. Házak száma: 1150. Területe: 8365 kh., melyből a községé : 100. Szántó: 5299, rét: 472, legelő : 1555, erdő : 482, szőlő : 206, kert: 54, nádas: 11, egyéb: 286 kh. Erdőbírtok : Váci székes káptalan 300. Üllő község gazdái 150 kh. akác. Kora 1—20 éves. Talajviszonyok: homokos. Termények : átlag termés, rozs 7 q., sárga kajszinbarack. Vas. áll.: Helyben. Szállás kapható. Posta, táv., tel., Cső. Helyben. OTI. Törvsz., Pti.-ig. Bpest. Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb,, Adóh., Járásb., Tkv., Pü. szak. Vál. kér. : Monor. Pü. bizt.: Kispest. Hatóságok. Intézmények. Községi elöljáróság. Vezető jegyző : Vargha Béla főjegyző. Aljegyző : Gröber Miklós. Adóügyi jegyző : Bartha András. Községi biró: Gregus István. Törv. biró: Győry József.Pénztáros : Füles István Közgyám: Koczó István. Községi Írnokok: Pincei Lajos, Poós József. Állomásfőnök : Bodonyi Ernő. MÁV. intéző. Középiskoláit Balassagyarmaton végezte 1912-ben. Bpesten a Nyugati pályaudvaron, Ceglédbercel-Cserőn, majd Üllőn működött, 1929-től mint főnök. Vasutas egyesület elnöke. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be. Orosz fogságban 36 hónapot töltött. Rokkantán szerelt le, mint zászlós. Máv. műszaki hivatalnok : Dobai Béla. Tanulmányait Bpesten végezte. Máv. szolgálatba 1913-ban lépett, Bpest Nyugoti pálya-
