Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)

Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - VII. rész. Egyletek, társulatok és körök

VIÍ. Rész. 190 Páris. Elnök : Rakovszky István, az áll. számvevőszék elnöke- Alelnök: Held Ignácz, orsz. gy. képviselő. Pénzlárnok: Lantay Károly. Jegyző: gyulai Gyulay Béla, b. tr., igazg.-tanár. Önkéntes tűzoltó-egylet, VIII., Kún- és dologház-u. sarkán. <§Ö Pesti Lloyd-társulat, V., Dorottya-u. 14. A Pesti Lloyd alapszabályai. 1. §. A társaság czime: Pesti Lloyd, székhelye Budapest. 2. §. A társaság czélja: a magyarországi kereskedők, ipa­rosok és mezőgazdák szellemi és anyagi érdekeit előmoz- ditani. 3. §. Ezen czél elérése érdekében a Pesti Lloyd a) lehető kényelemmel felszerelt helyiségeiben a tagok­nak alkalmat nyújt kedélyes érintkezésre és barátságos eszmecserére; b) a közgazdasági kérdéseket megvitatja és tapasztalato­kat gyűjt mindazon szükségletekre nézve, melyek az ország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági forgalmában felme­rülnek ; c) egy vagy több időszaki közlönyt ad ki, melynek leg­fontosabb feladatát a nemzetgazdászati, különösen a keres­kedelmi érdekek előmozditása képezi. 4. §. A Pesti Lloyd rendes és tiszteletbeli tagokból áll. Rendes tag lehet minden tisztességes, feddhetlen jellemű férfi, a ki ezen alapszabályok értelmében felvétetett és a közgyülésileg meghatározott tagsági díjat űzeti. 5. §. A ki rendes tagul belépni kiván, tartozik ebbeli szán­dékát sajátkezűleg aláirt és két tag ajánlatával ellátott nyi­latkozattal bejelenteni. A felvételért folyamodónak neve, ál­lása és lakása az ajánlók neveivel együtt az e czélra szánt táblán a társaság helyiségeiben legalább 8 napon át kifüg­gesztendő. 6. §. A felvétel fölött a választmány minden vita nélkül titkos szavazás útján határoz. Ily határozat érvényességéhez, az elnöklőt beleértve, legalább 15 tag jelenléte szükséges és a szavazatok két harmadának a felvétel mellett kell nyilatkoznia. A választmány netaláni visszautasitó határoza­tát nem indokolja. 7. §. A választmánynak a felvételt megtagadó határozatát a felvételért folyamodó, de ennek belegyezésével maguk az ajánlók is, a közgyűléshez fellebbezhetik, mely a felvételt titkos szavazás útján legalább kétharmad többséggel minden vita nélkül elhatározhatja. Visszautasitott folyamodó a visz- szautasitástól számítandó hat hónapon belül újra nem ajánlható. 8. §. A felvétellel a felvett tag azon jogérvényes kötele­zettséget vállalja, miszerint három egymásután következő évre, mint a társaság tagja, mindenben ez alapszabályoknak veti ala magát és az egyszersmindenkorra fizetendő bejegy­zési díjon felül a közgyülésileg meghatározott évenkénti járulékot félévi részletekben előre lefizeti. Három évről három évre.a társulati tagok számára uj év­sorozat veszi kezdetét; az első félévi járuléknak befizetésé­vel azon jogérvényes kötelezettséget vállalja el a fizető, miszerint mindaddig, míg a 11. §-ban felsorolt esetek vala­melyike be néni all, a társaság rendes tagjának maradni kiván és ezen idő alatt a járulékokat pontosan meg fogja fizetni. Az ilyen három évi sorozatnak kezdete különben a tagok számára kiadandó belépti jegyeken világosan meg­jelölendő. 9. §. Ha valamely tag tagsági díjával fél éven át hátra­lékban van, ezt az igazgatóságnak vagy e czélra kijelölt tagjának rendeletére a társaság ügyésze kötelezettsége telje­sítésére írásban felszólítja; ha pedig ezen felszólítás ered­ménytelen maradna, a társaság követelését per utján be­hajtja és erről a választmánynak jelentést tesz: a beperelt jag mindaddig, míg tartozását le nem fizeti, a tagsá^o’al járó jogok gyakorlásától elesik. Az ezen szakaszban elren­delt eljárástól a választmány az igazgatóság előterjesztésére csak akkor lérhet el, ha az ülető tag közludomás szerint elszegényedett, vagy a követelés behajthatósága más okból mar előreláthatólag is kétessé vált. 10. §. A társasági tagsággal járó jogok személyesek és masra at nem ruházhatók. Ezen jogok mindenkor csak egy személyre vonatkoznak, nem pedig a többi netalán ugyan­azon czeghez tartozó érdekeltekre is. 11. §. A tagság megszűnik; Egyletek, társulatok, körök stb. a) kilépés által, ha a kilépni kívánó tag kilépési szándé­kát a harmadik év első felében a választmánynyal Írásban közli, különben kötelezettsége ujabbi három évre terjed ki; b) halál esetén; c) a fővárosból történő elköltözés esetén, ha a tag kilé­pési szándékát a választmánynál bejelenti; d) csőd alá kerülés vagy biróilag kimondott fizetési kép­telenség esetén; c) kizárás által. A kizárási indítvány legalább 12 rendes tag állal aláírva és kellően indokolva az igazgatósághoz Írásban nyújtandó be, mely a felhozott indokokat az érdekelt taggal 14 nap alatt közli. Ezen 14 nap lejártával a kizárási indítvány a beér­kezett igazolással együtt, vagy ha az ez idő alatt be nem érkeznék, e nélkül az igazgatóság véleményes jelentése mellett a választmány elé terjesztendő, mely titkos szavazás utján határoz. Az érvényes határozathozatalhoz ily ügyek­ben az elnöklővel együtt legalább 18 tag jelenléte és a sza­vazók két harmadrésze szükséges. A választmány ebbeli határozatát nem indokolja. 12. §. Oly személyek, a kik nem tagjai a társaságnak valamely rendes tag ajánlására egyszersmindenkorra 3 napra szóló szabadjegyet nyerhetnek, mely esetben úgy a bevezető, mint a bevezetett neveiket az idegenek könyvébe bejegyezni kötelesek. Azon tag, ki idegent bevezet, az általa ajánlott vendég magaviseletéért a társaságnak felelős. A kinek Budapesten állandó lakása nincsen, de mégis a Pesti Lloyd Helyiségeit gyakrabban meglátogatni óhajtja, havi jegyet is válthat, melynek díját a választmány határozza meg. 13. §. A közgyűlés a választmány indítványára kitűnő egyéneket tiszteleti tagokká választhat, továbbá a választ­mány ingyenjegyeket is szolgáltathat ki, melyeknek tulaj­donosai a társasági helyiségek látogatására jogositvák ugyan, de a társasági rendes tagok jogaiban nem része­sülnek. 14. §. Minden év első negyedének folyamában a társa­ság rendes közgyűlést tart, melyben a rendes tagja szava­zati joggal részt vehet. A közgyűlés főtárgyai lesznek : a) A választmány jelentése a társaság lefolyt évi mű­ködése s kezelési eredményéről, valamint a jövő évi költ­ségvetés előterjesztése; b) bizottság kinevezése a számadások átvizsgálására ; c) a lefolyt év alatti működésre vonatkozó felmentő ha­tározat tárgyalása; d) az alapszabályok netaláni módosítása; e) az igazgatóság és a választmány megüresedett helyei­nek betöltése ; f) határozathozatal a társaság további fennállása felett, ha ez netalán kérdés alá vétetnék; g) a tagok évenkénti járulékainak meghatározása; h) ingatlanok vétele, vagy eladása, valamint jelzálogos kölcsön felvétele, mi kizárólag csak az alapszabályokban felemlített társasági czélok előmozditása érdekében történ­hetik. E mellett a visszafizetésnek módja és a források, melyekből a visszafizetés eszközlendő, mindenkor határo­zottan és világosan megjelölendők; i) az alapszabályok értelmében a közgyűléshez felebbezett ügyek feletti határozathozatal; j) a tagok részéről bejelentett indítványok, melyek azon­ban csak akkor tárgyaltatnak, ha azok legalább 8 nappal a közgyűlés előtt az elnöknél írásban be lettek nyújtva­15. §. Rendkívüli közgyűlések összehívása a választmány belátásától függ; de a választmány köteles rendkívüli köz­gyűlést összehívni, mihelyt annak megtartását 60 társulati tag a czél kijelölése mellett sajátkezűleg aláirt beadvány­ban kívánja. 16. §. Minden közgyűlés, rendes úgy mint rendkívüli, a napnak, órának, valamint a megtartás helyének megjelölése és a napirend közzététele mellett legalább 14 nappal előbb úgy a hivatalos lap, mint a társaság közlönyei utján kihir­detendő. 17. §. A közgyűléseken, úgyszintén a választmányi ülé­sekben a határozatok, a mennyiben az alapszabályok mást nem rendelnek, viszonylagos szótöbbséggel hozatnak, csak az elnök választása történik általános szótöbbséggel. A közgyűlésnek szabályszerüleg történt kihirdetése után a meg nem jelenlek a többséggel szavazók gyanánt fog­nak tekintetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom