Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - I. Irodalom és müvészet
109 KÉT PRÓBA. 110 A mint te szerte rombolsz minket te élet! akként szoktunk mi is szerterombolni téged. Ne kívánjatok másoktól sokat, mert a rendesen bekövetkező csalódás, megemészti a hitnek gyökszálait, s fekélyes sebet ejt a lélek szent érzelmein. A ki a veszélyt kerülni tudja, eszé- lyesnek-, a ki legyőzi hősnek nevezzük; amaz a gyávák ravaszsága, emez a férfiak dicsősége. Az élet tökélyét emészti, ki annak kamatjait is tőkésíteni akarj aIgen sokat tett a lutriba, ki élte csendességét a nők ingoványos szeszélyeire bízta. Csak az igazság azon egyetlen jó, melyet mind végig élvezni lehetne, ha földi életünkben megtalálhatnék. A múlt életünk fata morganája, a jövő csalóka délibábja, a jelen pedig a múltnak és jövőnek caleidoscopja. Kötve hihetsz annak, ki néked nem hiszen; mert mindenkinek énje, saját magának másokra ható méröserpenyöje. Csak az szeret igazán tégedet, ki inkább siet bánat-fellegeidet eloszlatni, könyeidet letörölni, mint örömeidet sokasitani. Az igaz önzetlen szeretet ritka madár, csak azoknak énekli el btivös dalát, kik keblökben hordják az élet sziízlombjait. SZENTKIRÁLYI GÁBOR, ielött elbeszélném e történetet, melynek ideje 1756— 1762, hallgasd meg szép olvasónöm lelkem hangjait s add véleményedet. Mi az élet-czélod, mi boldogít? Miért áldozod fel éjjeidet, dobod martalékul minden erődet?!! Szegény, szegény ember, te a b o 1 d o g s á g é r t fáradsz, s nem tudod, hogy midőn ajkadnál a pohár, a várt édnek keserű az íze. Fövény torlatra építed életed czélját __ Hisz te nem tudo d, nem tudhatod mi boldogít, mit átkodnak hivél, üdvöt az ád annyiszor. S te szegény-gazdag, ki pénzért éltél - oh mint megcsalódtál, ha örömet reméltél sugárzani rád a fényes érczekröl... Neked *) *) E kedves tollu i ju barátunk jelenleg Mar- burgban végzi tanulmányait. M. t. olvasóink előtt is több rendbeli dolgozatairól ismeretes. Szerk. ZOMBORI GEDO-töl.*) nem lesz nyugtod, téged egy szenvedély, egy olthatlan szomj emészt, te nem lész boldog, mert nem tudsz szeretni.... Dobd ki érczedet, menj le a kunyhóba, nélkülözz, szeress és szerettes, hogy hogy tudd mi az a boldogság. Borulj ama nő keblére, ki benned s téged ö 1 e 1 és nem a gazdagot, s nem fogod irigyelni senkitől azt a fénysugárt, mit rá vet a kincs-halmaz, hogy megvakitsa. I. Nagy-Enyed városának nézzék meg édes olvasóim egyik piaczi házát, ősze- riten butorzott tágas szobán át egy kisebbe vezetem önöket, hol egy magas kövér alak bőrös karszékben ásitoz. Körülte egyes kelmék halmaza, asztalán a nyitott levelek, számadási könyvek. Ar- czán valami speculativ vonás látszik, mely mely mutatja, hogy az az arany gyűrűs
