Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - IX. Vidály-tár
395 396 A KERESKEDŐ NE TARTSON JÓ BARÁTOT. kedöt egy kissé megtromfolom... „U tol- jára hozatok tőle minden konyhára valót,— nagyobb mennyiségben. — írj fel kedvesem — mindent a mire szükséged van. A méltsás asszony ki megy, és Ange- linával felíratja. (NB. Angelina a forradalom előtt a klastrombán szolgált, ott tanult írni, ott tanult sárga és fekete tubákot készíteni.... stb. stb.) Angelina felöltözik nagy czifrán, és elmegy az ismerős boltoshoz a czédulá- val, melyet addig, mig ö a kulinárékat összeírta — a méltsás úr fogalmazott, s a kereskedőnek adressált. A ezédula igy hangzott: „Kedves M! Legyen szives a kontót elküldeni cselédemtől, s egyszersmind 1 süveg nádmézet (czukrot) 5 font kávét stb. stb. és ezeket is beleírni a kontóba. A jó lelkű kereskedő megörvendett, azt gondolva hogy tán az isten lelke szállotta meg hitelezőjét... és elküldi nékie a nádmézet, a kávét, a kásákat, czitro- mot, makarónit, szerecsendiót, szekfübor- sot, vizahólyagot, fahéjat és gyertyát ...stb. stb.... és belé Írja a kontóba szépen rendre, s nem is taxálja, minthogy rögtön fizetik... tehát csak a rendes perczentért adja ....... Azt izenvén a cselédtől, hogy tiszteli a ,teÍDSí urat és ,teins' asszonyt. Erre a cseléd felförmed és protestál: ,hogy ö nem szokott afféle ,teins' asz- szonyokat szolgálni, hanem az ö asszonya ,méltsás asszony', és meg is mondja otthon a nagysás asszonynak, hogy többé ily goromba kereskedőtől ne vegyenek semmit__ hanem a jó lelkű Jákób úrtól k ell venni (gondolja magában) a ki nékie ingyen ad pirositót és fejéritöt— És többé nem mennek M. úrhoz vásárolni. így tesz a többi is... mert az emberek azon fajtája, a kik kontóra esznek, isznak és vásárolnak, azokat a teremtő a maga nagy műhelyében mind egy kaptára készítette....... Ez ek a jó lelkű kereskedőtől még a legutolsó portékát is kicsalják.... kontóra elvinnék mindenét... s ha pénzük van... egyébüvé mennek vásárolni. ^ luft V. A terminus elkövetkezik, minekutánna a mindenség nagy órája senki kedvéért meg nem állapodik........ A hitelezők eljö nnek s kérik azt a kis restáncziát.... a kereskedőtől....... E szegény már egy hete hogy nem aludt, még sem tudja hogy honnét vegyen 1500 forintot.—• Az emberek látják az arczárói bogy bús — ilyenkor még kölcsönbe se adnak nékie. A hitelezők a boltját bezáratják. Ekkor a kereskedő moraliter meg van gyilkolva. A boltot inventálják. A bolt tele van portékával. Megnézik a nagy könyvet (Defter), melyben A. B. C-szerint majd a fél város neve találtatik........ Né zik az öszveget... 24000 o. forint. És nézik csudálkozva sok ideig. Végre az egyik megszólal. — Hiszen itt van az úrnak portékája elég, pénze bőven, miért nem incassálja, miért nem exequáltatja— s ha ez sem használna, miért nem záratja bé adósait? — Az urak nem idevalók, nem tudják a viszonyokat válaszolá a jó lelkit kereskedő.... Ez sértés lenne. „A múlt években megpróbálta egy társunk a szomszéd városban, s a következése a lett, hogy felmondták nékie a boltot — a vakmerőnek -— s egy évig árult az utczán egy fa bódéban—senki se adott nékie helyet az ö(hajlékában!" És a hitelezők összenézénék... meglágyula az ö márvány szívok....... Ok is kereskedők.... belátták a lehetetlenséget, megsajdálták a becsületes kereskedőt... és prolongátziót adtak nékie ....... VI . A bolt kinyit ismét.... a kereskedő azonban még se juthatott pénzecskéjéhez! * * * Hogy miként juthat legkönnyebben hozzá, jövő évben megmondom, ha kereskedő uraimék is az irodalom erónt nagyobb részvétet mutatandnak.— Addig is adjon i*tcn mindnyájunknak jó égés- séget, a házaiknál egyetértést, megelégedést és békességet........
