Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - III. Gazdászat

Óvszer a juhmétely ellen. Tersánczky ügytársunk szerint a csil­lagfürtnél jobb szert a fent érintett beteg­ség ellen kívánni sem lehet. A. B Medic. Analen a juhmétely el­len az eleven higanyt ajánlotta. A gyógymód e következő: például 300—400 darab juhra vétetik más félfont higany kénesö (Mercurius vivus, Queksil- ber) ez egy mentül nagyobb katlanban több kupa vízben vagy egy óráig főzetik, az igy megföt viz most annyi mennyiségű vízzel kevertetik fel, hogy minden egy- egy juhra legalább egy meszely jusson, ha több is jut, megnem árt. Ezen kezelést mind addig mig a juhmétely járványtól félni lehet, legalább kétszer, (ha az idő engedi, háromszor is) hetenként gyako­rolni. Ezen igy kezeltetett és használtatott szert, ez ügyben eddig a legsikeresebb­nek tapasztalni volt szerencsénk. Hogy pedig ezen egyenesen általunk ajánlott, s általunk többször és sikeresen próbált szer, nem valami erős, bizonyítja már magában azon környülmény is, mi­kép az igy higanytól befertöztetett (im­pregnált) vizet, sok orvos bizonyos bajok­ban (például szalad giliszta ellen is) kö­zönséges ital gyanánt adja, betegeiknek. Reá csak egyszer költenek mert az egy­szer megvett és megfőzött higany adag a katlan fenekén visza marad, újra meg új­ra főzetik meg, és ha a végtelenségig főzetnék is, abból misem olvadna föl, szóval egy szemer (granum) sem fog hi­bázni belőle. Itt csak a vízzel történik egy kis változás. Elég hogy a higany minden­nemű férgek (ascarides) ellenszere (anti- dotuma), s mint juhmétely elleni óvszer, mint biztosság, mind olcsóság tekintetéből figyelemre méltó. Turner Ferencz, orvossebész, és szem-orvos, a m. k. term, tudom társ. rend. tagja, és Ungm. vinnai k. rend. orvosa A szarvas marhák szorulásáról. A szarvasmarha gyomra , némelykor kora tavaszai elszokott rekedni, ennek az orvoslása következő: 1 kanál só, és fe­kete kőolaj, melyből kell cseppenteni a sóra — hogy péppé váljék, — ebből kétszer napjában egy-egy kanáínyit beadni. (Egy érd. practikus gazda szere.) Lúd hizlalás uj módja. 73 kávé ülledék vegyítve 2/3 máié (= kukoricza) darával, ebből egy kevés liszt segítségével apró galuskákat = (ma­gyar országon gombócz) készítvén, a Iu- dakat (erdélyben liba) ezzel keli tömni, hamar meghíznak. Azonban a sóról és ko­romról se keil elfelejtkezni, melyet na­ponta kell tenni az ételükbe. Az aljukat tisztán tartani, őket pedig elegendő friss vízzel ellátni. Ha a tekenö, cseber, dézsa, vagy sajtár folyik. Végy: sótalan tehén túrót , oltatlan meszet és tisztabuza lisztet, keverd ösz- sze. Eezen keverékkel kell bekenni ott a hol folyik. Az edényt előbb jó lesz megszárasztani, s e ragacsot is megszáradni hagyni, mie­lőtt abba újból vizet öntenénk. A legjobb házi orvosság: a csendes és megelégedett élet. — Ház ura! ha bárhol megharagszol, rög­tön haza ne menj, hanem előbb hülsd ki magadat — s ha mindég nyájasan lépsz bé hajlékodba örömmel várandnak haza ked­veseid ; s örülni fognak veled együtt. Éte­led, ilalod jól esik, egésséges leendsz még késő vénségedben is. Tudok egy igen kedves tanult fő urat — a kinél szabály —• hogy asztalához mindenki nyájas arczal üljön le, sóit csak is felderítő dolgokról szabad beszélleni. — Egy főtisztjét — komolyan megfed- dette e szabály, álthágásáért.... Ez azzal menette magát: hogy ellopták a lovát! — E fő ur, folytonos jó egésséggel őszült meg... Tartsa is meg még számtalan éve­kig a magyarok istene. (G.) 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom