Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - III. Gazdászat
193 AZ EMBERI ÉSZ DIADALA. 194 télén — légyen még honi iparunk előtt is — meghajolni. Teendőnk: Jeles eredeti hazai fajú gyümölcsfáinkból — a hely és táj nevével ellátott példány csemetéket, társulatunk kertje számára béküldeni, s ötét, továbbá áldásdús működésében anyagilag is elősegíteni. 1 alapítványi részvény 60 ft. — melynek azonban évenként csak a kamatját is lehet fizetni. Az alapító tag egyszersmind tulajdonos is. vagy 3 peugö forint évenkénti részvénynyel a vállalatot elősegíteni. Anyagi haszon a tagokra nézve; 1) a kiállításokat ingyen látogatják, 2) Rész- vénnyük száma a sorsolásban részt vesz, s konyen mcirtnrlénhetik hogy löbbérot nyernek, mint a mit befizettek. 3) A kertben eladandokat fele áráért kapják! A szellemi és erkölcsi haszon — azaz öntudat, hogy hazánk eránti kötelességünket teljesítettük akkor midőn anyagi, felvirágzásához járultunk. Aláírhatni a m.kertészeti társulat alol- irtl ügyvivőjénél Kolozsvárit Buzautsza 117 sz. Gikókuti. AZ EMBERI ÉSZ DIADALA A NÖVÉNYEK ALKOTÁSÁBAN, s a szerelem szerepe A NÖVÉYEKBEN. „.... Az öröktitku szerelem az, kivel az isten megosztá. a teremtés hatalmát,— hogy új világokat alkosson.“ (JÓKAI Perózese.) T. Alomban szendergett a föld ....... A fákon eg y levélke se vala látható... csípősen sívitott az éjszaki szél a magános ligeteken keresztül.... A kis halacskák is elbújtak a patak fenekére, fáztak szegények... de a mindeneknek gondviselője őrködik az ö teremtményei felett, ha szenvedted is őket— de elpusztulni nem engedi;....... a patakok felületére vastag kr istály kéreg vonódék,— folyásukban megállapodának. — A remény zöld szinü növénykéket leforrázd a hóbarmat... már már az éltető gyökérre kerüle a sor — kiszáradni..... ekkor fehér lepellel takará bé őket a gondos jó atya, kinek akaratja nélkül egy hajunk szála se hull le fejünkről. —• Ezüst szinü bópillikéket hullatván a földre, melyek bétakarák a kis növény kéket.... hogy a hosszú téli álom ideje alatt a mindent megölő hideg el ne pusztíthassa őket.— A nap is mintha fázott volna, szürke lepellel voná bé magát., .több hétig nem láthatták az emberek fiai melegítő ttiz-tányérát. Történt, hogy a szerelem bájos istennője lepillanta árva földünkre, meglátva a fehér szemfödelet, — Flóra társnőjét a földre küldé, hogy lehelne életet az álom helyébe, s a szemfödelet cserélné fel a reményszinü bársonytakaróval. Az istennő jöttét langy susogó szel- löcske jelölé. A tüz-úr a nap is, eloszlatá mámorát— s éltető sugarait szerte lövellő....... és lön világosság, és életadó meleg. A gyászlepel eltűnt, helyette megindultak a csergedezö patakocskák, melyben játszi aranyhalak vidoran kergeték egymást....... A föld elvesztő kérgét, s az életadó meleg szellöcske langy fuvalmára, millió apró virágocskák boriták el a völgyek ligeteit, döngicsélö méhíkék vidoran repkedtek virágról virágra,— hordva a hím virágok termékenyitö csókjait — a szűz kelyhekbe. Gyöngyös nyakú gerlék—az ártatlan szerelem jelképei—turbékolának, vidoran csalogatva egymást ágról ágra, s midőn a sóhajtott közeledett... a kedveske odább reppent, hogy magányban élvezhessék boldogságukat. A csalogány háj dala megindult az est közeledtével, s a bérezek sokszorosan adák azt vissza. És midőn az éj fekete fátyolával bétaka- rá a gyönge virágokat, ezek szerelmök zálogául— ambra illattal tölték el az eget, melytől az Olymp lakói is — édes kéjmámorral telének el. És az istenek fénylakokhól leszállá- nak csudálni a földnek bájoló virágait. Az emberek pedig eljövének és lakjaik közelébe vivék őket. Az együgyüek csudálkozának szépségükön, míg a föld kecsteljes angyalai 8