Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - I. Irodalom és müvészet
153 TÖRTÉNELMI MÜVEK. 154 összeütközésbe jö a lét és nemlét feletti küzdelme hat év mozzanatait ily szempontból intézte. Midőn biztosítva látta trónját alkotmányosabb térre léphetett. Már a koronázó 0. Gyűlésen megerősítő a nemzet alaptörvényeit, jogait kiváltságait .............. a szászispánságot a sz ebeni király bíróságot egyesítette , s hogy ezen fötisztviselöt magok választhassák, még pedig egész életére. Nevezetes engedély volt az egy magyar királytól, mi mig egyfelől nemzeti türelemre mutat, másfelől nemzeti nagyságunk önérzetének legbiztosabb tanuje- le............. .......Mátyás király bel- és kül-elleneit lec sillapítva, a honmiveltségének tovább fejtésére gondolt....... Az e urópai eszmék miknek magyar- ország kapui megnyíltak, a könyvet nem — szerető nagyokat, kiket a papok tudatlanságban tartottak — izgalomba hozták. — Mátyás király — miként nyugot-euro- pa egyik legnagyobb királya, a centrálisá- tió nagymestere, XI. Lajos franczia király (1461—85) a nagyok ellen diplomatiai har- czot kezd: hogy a születési és papi aris- tocratia igényeit lejebb hangolja, az észt és katonai tálentomot pártfogolni, fejleszteni, mert látta a mindenfelől tornyosuló vészt, hatalmat akart a kormánynak, s fájdalom, nemzetünk féltékeny nagyai e léptekben csak alkotmány tapodást láttak. Mátyás a hon ügyeit európai színvonalról nézte. Belátta, hogy leghatalmasabb ellene a török, s egyetlen barátja a ke- resztyénséget féltő pápai udvar- Azonban azt is jól tudta, hogy nyugoton sincs veszélyes ellenség nélkül. Scylla és Charib- dis közt eveztünk, s a nemzet ifjú erejében, ragaszkodásában kissé tulbizva, a kettős terv megoldásához fogott. Kelet és nyűgöt ellen egyaránt készült. A haderőt már 4463-ban szabályozó; most kincstárát is rendezni akarta. E végre 4867 böjtjére országgyűlést hirdet, hol a közjövedelmeket alapos revisió alá véteti, s többek közt az addigi kamara nyereség s királyi bár ncvleg és tényleg eltörültelett, s helyébe kincstári adó hozatott bé; a kiváltságolt osztályon kívül mindent adó alá vetett, az erdélyi göröghilü oláhokat, kik eddig a kathoükus papságnak tizedet nem adtak, s a kamara nyereségtől is mentek voltak, s csak az ötvenedet fizették, tized alá vonta, a vámos, harminczados, mely alól már az ország nagyrésze kicsúszott volt, a nemességen kívül, minden mást kötelezőre tette. Ily végzéseket volt képes Mátyás kiiály keresztülvinni, melyek állal természetesen a kincstár ügyén segítve volt, de nem voltak minden viszahatás nélkül, mi különösen Erdélyben mutatkozott---Ez után történészünk szokott tömöttségével és rövidvelös styljével leirja — a bekövetkezett íor- radalmat, melyről azt mondja hogy „szom őri tó jelenet; de egyszersmind erős tanujele a magyar memzet alkotmányos érzetének.“ — Mátyás sept. 1 4467 egészen váratlanul Déva felöl egészen váratlanul reájok csap, a határon ált csekély őrséget szétverve, egyszerre a fellázadt Erdély szivében terem, s villámgyorsan Tordáig elö- nyomult. A király ezen erélyes fellépését teljes siker koronázta. Az ábrándok oszolni kezdettek. A táborozó tömeg nagy része mely nem csatázni, hanem kérelmezni gyűlt össze, haza oszlott, a főnökök Kolozsvárra húzódtak. Mátyás a könnyű győzelmet látva, Tordáról a felkelteket felszóllitatja, hogy fegyvereket tegyékle, s hozzá hódolatra jöjenek. A király e magyar öszintes- sége lefegyverző elleneit. Kolozsvárit fontolóra veszik e felszólítást horderejét, a felkeltek egy része, mert Mátyás az igazságos jellemét még nem ismerte , menedéket, a zászlóvivő veres Benedek és testvére János Lengyel- országba futnak, honnan a forradalom tüze szilva volt. A többi föur gyászt ölt, s fényes kísérettel Tordára jö, élőkön a forradalom főnöke János vajda ált, s a király elé borulván, azon reményben, hogy a király nagylelkűsége nagyobb mint bűnök, magokat feltétlenül megadák........ Jó l számítoltak Mátyás úgy tett, mint egy hatalma s igazsága érzetében biró királyhoz illett— a megtéröknek telyesen megengedett. S mire sept. közepén Kolozsvárra gyermeksége óta nem látott szülő városba bevonulását tartá, kíséretében ott álllak a lázadás főnökei mint kegyelmének tanú jelei__ s forradalmi tábor tö bbé nem létezett, stb. stb.
