Frankper, 1926. május-október

1926-05-25 [1190]

/Szörtsey/ hogy vannak meg e letargiába merült és mindenről 'lemondani látszó országban, akik nem hajtják főjüket türelmesen a trianoni járomba és akarnak s mernek cselokdni hazájuk, nemzetül: és fajuk erdekében. De nem közömbös cz a felfogás a sértetett szinlelő Franciaország és a hátamögé rejtőzködő úgynevezett utódállamooskák szempontjából sem, mert meggyőződésem, hogy ezek, akik még az árnyékuktól., is félnek, szivesebben láttak volna a vádlottak padján egy jóval nagypbb anyagi kárt okozó közönséges pénz— hamisitó bandát, mint egy olyan társaságot, amelynek cselekedetét az izzó elkeseredés s a szivenszurt magyar igazság sugalmazta. S végül nem lehet közömbös e felfogás az Ítéletet hoző•független magyar biróság szempontjából sem, mert a biróság őre nemcsak a törvénynek, hanem az igazságnak is, ami - ugy érzem - ebben az esetben nem ugyanaz. A törvény a keret és az igazság a tartalom, amely azt kitölti. A keret merev, az igazság rugalmas, mely sokszor nem i ^ fér mog a törvényszakasz rideg betűinek béklyójában. Ugy érzem, ez a bűncselekmény nem ugyanaz, amire a törvényalkotók a pénzhamisitás sémáját ráhúzták, mert nem gondolhattak arra, hogy jöhot Trianon, amikor hazafias célok ér deliében még-pénzhamis itást is lehet elkövetni. A bűncselekménynek fontos alkotórésze a szándék, nem lehet tehát közömbös birói ^' m»mxm*: minősítés szempontjából az, hogy oz a cselekmény mennyibon szőritható a pénzhamisításra hozott törvényszakasz keretébe. Más itt, a i" '» törvény és más az igazság. Én sohasem fogok elismerni más jogot és más törvényt, sohasem fogok más igazságot hirdetni és szolgálni, inint azt, amely hazám, nemzetem és fajom érdekeit szolgálja. Tudom, hogy ezzel szemben áll egy másik felfogás, amely e szomorú üggyel kapcsolatban jogállamról, törvénytiszteletről beszél. Mindezeknek : •. én is nagy tisztelője vagyok, ezt a tisztelőtet nemcsak tanultam, hanem magammal hoztam a bölcsőből. De ha c tiszteletnek az a konzekvenciája, hogy stabilizálja Csonka-Magyarországot a mai életképtelenségben, ekkor én e tisztelettol együtt felrúgom a jogállamot, a törvényt, az erkölcsöt s nem riadok vissza bármilyen eszköznek igénybevételétől sem, amellyel hazám érdekeit csak egy lépéssel is előbbre tudom vinni. Meg tudok barátkozni még azzal a felfogással is, hogy a frankhamisitás ténye balkáni nívóra süllyesztette az ezeresztendős kulturorszagot, mert nem alkarok ebben a csénkaországban kultűrlény ként élni és gyáva meghunyászkodó kutya módjára elpusztulni'. Nekem a kultúra sem kell v ha az bilincsekbe rakja a magyar akarást, s megfosztja a nemzetet attól, hogy múltjához méltó életet élhessen. Nem vitatkozunk afelk'efct, hogy az államot reprezentáló magyar kormánynak szüksége vagy joga volt-e a trianoni szerződésnek ratifikálására, ami egyértelmű a magyarság halálos Ítéletével, mi magyar társadalom azonban nem ratifikálunk. Mi Magyarország ezeresztendős területéből és jogaiból nem adtunk fel semmit és nem fogunk feladni soha, senki nem követelheti tehát tőlünk, hogy dicshimnuszokat zengjünk a bennünket körülvevő hullarablókról és néma a-jakkal, összetett kezekkel nézzük ezeknek teljes tönkretetelünkre irányuló cselekedoit, állami létünk és nemzeti szuverénitása jakkor, amikor Prágában a cseh nemzetgyűlésen még hat hónappal ezelőtt is nyiltan beszéltek Magyarország teljes felosztósarol. o . P- /UM * Ls**. /** i'&sLs**, • t-