Frankper, 1926. május-október

1926-05-21 [1190]

tolatnak, egy kiegyenlítő igazságnak, egy szebb jövendőnek a kezdetet hozza meg, hogy következzék el végre a megértésnek Deák* Ferenczi korszaka, következzek el az az idő, amikor a magyar erő mindent: "•• rontson és pusztítson el, ami elválaszt és épitsen fel mindent, ami egyesit. A vádbeszédben nagyszerű, tétel épült fel, amely megmagyarázza, hogy mi vezeti az államhatalom büntető erejét, akkor, amikor Ítélni kell egy társaság felett, amelynek tagjai mindannyian hirdetik, hogy őket nem alacsony indulat, hai. em/ ég és z on más ^. " " ' ' t vezette, amelyet a kontinentális büntető- valami jogászok mindegyike ma'tapátén tartandó kérdésnek is—' mer fel. Viaskodik a tudományos világ, hogy mit jelent a büntetendő szándék. Büntetőjogi rcj.tély van itt előttünk, emberek, akiket mindenki szeret,^ akikhez a magyar társadalom krémje fordul, súlyos cselekménnyel yádoltan állanak előttünk. Mi ez? Lehetséges az, hogy ember. akii „t az ország egyik első biró ja itt a fórum olőtt karakternok mond és történjék bármi, szolidáris vole, s mi kénytelenek vagyunk foglalkozni azzal, hogy mégis bünt követett el. Sa ha igy van, kérem forditsuk figyelmünket afelé az atmoszféra felé, amelyet a főügyész ur oly megrázóan tárt elénk, a magyar történelem lapjairól vett példák szerint. Mindenben egy vagyok vele. Vele egybeforrva hirdetem, hogy a nemzet ragyogó tisztasága ős jövő;'' 'je érdekében meg kell állitani minden olyat folyamatot, mely ártalmas, minden embernek, aki jövendőt épitorii akar. Le az ér íaégis azt mondom

> a történelem lapjai nemcsak ezt mutatják, hanoia mutatnak valami mást is. Es itt olyan eredményhez jutottam, amely előtt épen azok nem hunyhatnak szemet, akiknek lovagias, nagyszerű magatartásáról a magánfői kőpviselője oly ékesen számolt bo, kprrckt nagyszerű magatartás; méltó a grandé natiónhoz .' A francia történelem lapjairól hozom a példát. 1871-ben március elsején . Bordeauxba volt kénytelen menekülni a francia kormány s ott kellett aláirnia a porosz bekét. Megsemmisülten, mogalázottan álltak lehajtott fővol s akkor a francia nemzetgyűlés tanácstermében a . . # . francia nagyok egyike, Hugó Victor. azt mondotta: Ha oedig ezt a békét aláíratjátok velünk, akkor ' ' - nem lesz nyűgalom Európában. Ott is, itt is bekövetkezett minden jobb érzület ellenerő, hogy hazafiak a bűn útjára tévedtek a magul: lelkiismeretének megnyugtató parancsszava mellett. Rákosi Jenő irja és mondja: Moly ép elméjű és szivü ember csodálkozik azon, ha Trianon rendelkezései elveszi eszünket, őrületbo kergetnek bennünket, fellázitják az' érzékeny hazafiakat, akik kétségbeesett terveket koholnak és vakon mennek a fantomok után s könnyűnek látják a lehetetlouséget. 0 is, és másol: is hirdetik azt a nyomoruságot amelyet a vad képviselője idézett, amelyben nincs normális gondolkozás, amelyben nem megbocsajthatő fegyelmezetlen és felelőtlen elemek tévelygése van. Ettől Irtózunk valamennyien és kérjük Istent, hogy küldje cl ismpt a jogot a jogtalanság hely ebe . * , hü t