Frankper, 1926. május-október
1926-05-20 [1190]
A hazafias cél hangoztatásának a dolus szempontjából nem lehet semmi jelentősége, mert, amint mondttam, büncselekméiv t xi^^^li.,-s célból sem szabad elkövetni. Igen, tapasztaltuk azt, és eszieinettűk^: a nemmessze múltból a forradalmi időkben és forradalmak után az erkölcsi .^tx. i.*- ?JL érzemény éknek azt az eltompulását, ho,jy oizonyos éribe- . • rek, vagy bizonyos társadalmi rétegek a hazafias célból elkövetett csele lomé nyéket nem tartják büncs ele Ioné ny éknek. De ez nem lehet irányadó, mert ez nem másitja meg a köztudatban legmélyebben gyök--rezö azt az elvet, hogy bűncselekményt megtorlás nélkül hazafias okokból és hazafias célból sem szabad elkövetni, mert az ilyen büncs.lekmények^következmény, megtörlásnélkül;való hagyása a jogrendet tenné tönkre és végeredményben magát az államot* ; ^ • Tehát akkor talán szabadul a bánvádi feleiősségtói az, aki abban a tudatban követi el a tettet, hogy más magasabbrangu közfunkcionáriusok is részesei a bűncselekménynek. Feleletem erre is csak nemleges leh , mert hiszen annak a körülménynek, hogy a büncs- lekménynek más az illetőiknél magasabb rangúak is részesei, annak mente- , sitő hatása nem lehet és következése csak az lehet, hogy a magasabbranguak is bűnvádi eljárás alá vonatna* , mint a kisebbek. . # De talán igy sem akarják őt értelmezni védekezésüket, amikor '^M azt álli-.ják, hogy nem érzk magukat bűnösnek. Talán, ugy kivannak értei-' mezni, hogy Nádosy közreműködésének emlitése arra a meggyőződésre hozta őket, hogy itt nem magánügyről van szó, hanem egy kormány- ... - • •ügyről egy kormányzati cselekményre, van szó, hogy a kormanyt J*8'""támogatja és pártolja ezt a cselekményt és ha kormányzati cselekményről van szó, akkor nem-lehet bűnös az, aki, mint a kormány embere, abban szin-.tén részt vesz* ' Tekintetes királyi törvényszék, hiszen* a főtárgyaláson a kétszer-kettő.négy igaz^ságával kristálytisztán'' nemcsak az bizonyittatott be, hogy a kormány nem volt ebben részes,, hanem beigazolódott az is, hogy senki előtt nem hivatkoztak a koi:máhy részességére és a kormány jóakaratú támogatására. Há" tehát a vádlottak zt az ügyet enueic-.dacára kormányzati ügynek tartották, hivatalos'"ügyne]^kkint-tték és nóm egy par exceilence magánügynek,'akkor csak önmagukat tévesztették meg és ennek az ontévesztésnek estele áldozatul. Kétségtelen ugyan, hogy erre az óntévesztésre Nádosy Imrének, mint a kormány bizalmi j mberének, emlitese/ támpontot szolgáltatott. Igaz az is, hogy csele laaényük ^elbírálásánál az igen eresen latbaesik, annak enyhiííóhatasanak mérlegelésére, mert hiszen enyhitő J hatását majd a többi vádlottakkal izemben is mérlegelni kell - enyhitő" hatásának mérlegelése a vádlottak egyéniségétől függ - és ha ezt ebből iirvfeLTA*
