Frankper, 1926. május-október

1926-05-12 [1190]

w ü /Baross/ által elfoglalt helyiségük egyikében. Ebben az irányban tárgyaitau is Szörteeyrol. Elmondtam neki az egész frankügyet ék: meg-, mondtam neki azt is, hogy itt egy nagyon veszedelmes dolog'van, amely .. lőbb—u .,obb okve, lenül igen kellemetlen dologra fog vezetni. Nagyon kérem őt,

1 adjon helyet ezeknek a bankjegyeknek a Nemzeti Szövetség helyiségében, mert ott olyan helyen lesznek, ahonnan nem !:elülhetnek ki anélkül, hogy ne tudnák rőla. Szóval biztos'helyen, ahol esetleg megsemmisíthetők lesznek, Szörtsey ezt akceptálta is. Ha jől emlékszem,ezeknél a beszélgetéseknél ""Szontagh Tamás-volt jelen és az egyik egyesületnek a titkára,' dr. Gyöngy össy. igy kerülő ok ezek a bankjegyek oda

:-'Ncmzoti Szövetségbe. Horvát Loránd talán három hétig utazott. Volt Parisban, Amszterdamban, Erüs .zelbcn és Németországon és Svájcon keresztül jött azután haza. k-lá»n hazajövetelét követő második vagy ' harmadik napon az Országos ^esziaéban kereseti fel este. Beférált és elmondta, hogy 6 már a'délele ;t folyamán járt a hercegnél és elmondta neki az egész dolgot. Elmondta, hogy egyáltalán lehetetlen ezeknek a francia frankoknak a plasszirezása, nemcsak azért mert rosszak, hanem azért is, mert olyan a piaci helyzet. Olyasféle t mondót

1

., hogy Parisban áz utcaseprő is megismeri, hogy rosszak, Belgiumban nem lehet elhelyezni, mert abban az időben ott a francia frank . m-ár nem volt kurrens pénz, csak belga frankban adtak és vetted és Amesterda, Aan nem volt olyan nagy forgalom francia frankban, hogy ott nagy tételekben lehetett volna ezeket elhelyezni. Arra kért Elischer engem, hogy most már továbbmenve ezen az alapon, mi közöljük ezt a herceggel és tudassuk vele, hogy a tervek tarthatatlanok• Az nap, vagy néhány napon belül megint felmentünk vacsorázni a . herceghez. Elischer.nem jöt

! velünk, csak Horvát és én voltunk ott és 'a

1 kor ujből megismételtük a dolgot. A hercegen látszott, hogy végtelenül sajnálja, hogy az ő szép és ideális hazaíias tervei nem valósulhatnak meg. L.,crt volt. «• Ő/ÖtófTJÉ $ '^<JÍuvrr\, Jött egy időköz, amelyben nem törtéhir'""gümmi*i . áz idő alatt láttam, hogy az egesz

i dolog elalszik ée nem történik semmi, .ugy"\ azonban november vege felő megint hivattak engem. Horvát es én mentünk fel és akkor az a szituáció Létezett,, hogy tulajdonkőpen ;.egis csak folytatják az akciót,^ sőt odakerül t §t dolog, hogy most már emberek mennek ki tervek alapján az érté'kesi / tés Végett. Természetesen kellemetlenül érintett bennünket ez a dolog ás a kor határoztuk el, hogy egy bizalmas uton értesítést küldünk a miniszterelnök úrhoz és természetesen sokat meditáltunk a lelett, hogy ez : hogyan történjék rne'g* Elischer meg én nem akartuk magunkat nagyon exponálni ebben a kérdésben és Horvátot, közöttünk a legfiatalabbat bíztuk meg azzal, hogy keresse fel Kozma Mikiőst, a Magyar Távirati Iroda vezetőjét, akiről tudtuk, hogy igen bejáratos a miniszterelnök úrhoz, hiszen gyakori érintkezés van közöttük. + t