Frankper, 1926. május-október
1926-05-07 [1190]
Elnök: Ügy volt ez beállitfa, mint hazafias kötelesség? Nádosy: Igen. • Elnök: Hallott-e arról, hogy valaki ebbel anyagi előnyöket vart volna? Nádosy: Nem, senki. Elnök:^ Hát a Mankovich-féle esetről mit tud? Arról a bizonyos 150 darab hamisítványról? Nádosy: Mankovich egy reggel feljött hozzám, s azt mondotta, hogy baj van, mert az ö ccseelzálogositot t 150 darab hamis ^e'zer^rankost. 0 eleinte azt hitte, hogy ezek valódiak, csak amikor öccsét letartóztatták, gondolt arra, hogy ezek hamisítványok. Mankovich sirt és panaszkodott nálam, s^azt mondotta, hogy nagy bajba kerül és ^tönkre van téve,^ ha megtalálják a hamis frankosokat. Arra kért, hogy álljak rendelkezésére és segítsek neki ebben az ügyben. En megmondottam neki, hogy nem tudok segíteni rajta. Elmentem-Barosshoz . N^m momdettam neki, xio^ mire kell a pénz, csak azt,' hogy nagy szívesség*, t tenne nekem, ha-Mankóvichnak biztosítékok fejéb-n 400 milliót rendelkezésre bocsátana. jelnek: Baross azt mondja, hogy ön egy rendkívüli kormányzati tényről beszélt . Nádosy: Lehetséges, hogy ^zt hazudtam neki, azt nem mondtam meg hog^ miről van sző. Elnök: ön mint' a belügyminisztérium főtisztviselője kéi-e Barosst, hogy ezt az összeget a ' belügyi kormányzat rendelkezésére bocsássa. Nádosy: Ennyire precízen nem emlékszem a dologra. Azt tudom, hogy nem monuottam, hogy a hamis frankok eltüntetéséről van szó. Elnök: Mondta-e azt, hogy'mily'.'n időre van szüksége erre az öszszegre? Nádosy: Erre nem emlékszem. v Elnök: Baross akkor tudott már a frankhamisításról? Nádosy: Igen. Elnök: Hogy történt B a ross bevonása? Ön irt neki? Nádosy: En irt am n e ki, egy jöjjön fel Budapestre, ő felkeresett s én elmondottam neki, mi a tervünk a herceggel. . Baross szamárságnak nevezte tervünket. Én utaltam arra, hogy már benne vá1| az értékesítésben, s azért,- kértem, hogy mint pénzügyi szakérte működjön közre, -g^nök: A szakér-coknek meghívott bankárok milyen véleményt adtak? Nádosy: Nem tudtak végleges véleményt adni.. ^<^UA/y\J^
