Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 8. 1977. (Budapest, 1977)

Fragm. Min. et Pal. 8. 1977. Microtus (Stenocranius) gregalis és felső-pleisztocén fauna Gencsapátiból KORDOS László Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest ABSTRACT: In a sand-pit in the village Gencsapáti {Western-Hungary, near Szombathely) avertebrate fauna of Upper Pleistocene (Würm I.) age was discovered. The animal assemblage represents the first more significant microfauna originating from alluvial deposits of a zoogeographically hardly known range: the eastern foothills of the Alps. The discovery of a skull of the Siberian Vole (Microtus /Stenocranius/ gregalis /Pallas/) proves the presence of this subgenus for the first time in Hungary. Gencsapáti község (Ny-Magyarország, Vas-megye) Szombathelytől É-ra kb. 6 km-re fekszik. A falu a Gyöngyös-patak, s más egykori, a Kőszegi-hegységből kilépő vizfolyások törmelékkupjára települt. Gencsapáti K-i szélén, közel a Szombathely-Kőszeg autóuthoz, a 242 m tszf. magasságú pont mellett, a Kálvária-dombon homokbánya nyilik, amelyet többször megnyitottak, vagy mint jelenleg, félbehagytak. A 6-8 m vastag folyóvizi csillámos homokrétegek alatt pannon üledéksor van, amelyből 1933-ban Mastodon grandincisivus SCHLESINGER állkapcsának töredékei és fogai kerültek elő. A pannon üledékeket fedő finomszemü homok egységes kifejlődésü, s egészen a jelenlegi felszinig tart. Az egykori felszini homok részben erodálódott, máshol talajosodott. A Kálvária-dom b néhány pontja régészeti emlékeket is takar. A 130 m hosszú bánya homokja a felszinközeli rétegekben mésztartalmú, egyenetlen-hullámos lefutású, meszesedett homokkő padokat tartalmaz, amelyek több ponton kürtőszerüen benyúlnak a mélyebb homokrétegekbe. Horváth E. (1958) 8 db ilyen mélyrenyuló pontot rögzitett a bányában. A képződményeket vetődés mentén feltört melegvizforrások mészlerakódásának tartja. E meszes lerakódás a kb. 240 m-es szinten, a homok jelenlegi fedőjében alakult ki. Tehát a meszes padok megvédték a lepusztulástól a mélyebben fekvő és ősmaradványokat tartalmazó idősebb képződményeket. A homokrétegekbe zárva 1/2-2 cm magas és 5-15 cm széles, rozsdás, vasoxidos szinü lencsés betelepülések vannak, amelyek csontmaradványokat tartalmaznak (HORVÁTH E. 1958, 1965; JÁNOSSY D. 1957, 1959). A gencsapáti homokbányából 1957-ben Nóvák László munkás egy teljesen ép hódkoponyát és hozzátartozó állkapocspárt vitt be a szombathelyi Savaria Múzeumba. A múzeumból Horváth Ernő a homokbányában több alkalommal végzett leletmentést és gyűjtést még 1957-ben. Igy kb. 10 db egymástól független csontlencsét gyűjtött be, majd az anyagot átszitálva és válogatva kinyerte annak teljes faunáját. Mivel a lelőhelyről igen gazdag madár- és kis emlős fauna ke-