Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 8. 1977. (Budapest, 1977)

A kőzet hipersztén andezit, szövete mikrohemikristályos porfiros. Ásványos elegyrészei: plagioklász, hipersztén, augit, és opak ásvány. Az alapanyag mennyisége és kristályosodási foka bizonyítja, hogy kiömlési és nem szubvulkáni kőzet. A porfiros elegyrészek: plagioklász, piroxen, méretük: 1501700m . A plagioklász és piroxen egyszerre kristályosodhatott, sok orientált összenövés látható. Zárványokként is előfordulnak egymásban. A kőzet un. "cognate inclusion"-t, vagyis mélységi kőzetzárványokat is tartalmaz {gabbró, diabáz jellegűeket). A szövet alapján a kristályosodás két magmakamrában történhetett, de a kőzet a felszínen szilárdult meg. A porfiros elegyrészek szép, idiomorf kifejlődése alapján valószínű, hogy a képződmény nagy hőmérsékletű magmakamrában stagnált, ahol viszonylag nyugodt kristályosodási körülmények uralkodtak, azután ömlött a felszínre. A felszínen viszonylag kis terjedelmű ez a kőzettípus. A plagioklászok kristályosodásában 2 generáció figyelhető meg. Méretük: I. 800 - 1700 fill. 150 - 800 ja Előfordulnak zónamentes plagioklászok is. A zónás plagioklászok anortit tartalmában nincs olyan nagy különbség, mint a pálbükki andezitben. Az anortit % 70-8 6% között változik. A plagioklászok léces, táblás kifejlődésüek a (010) szerint, az ikerlemezek aránylag szélesek. A határolólapok gyakran (110) és (1Ï0), ami a metszetek alakján jól látszik. A (001) és (010) hasadáson kívül az (110) és (1Ï0) szerinti elválás is sokszor jól megfigyelhető. Uralkodó összenövési sikok: leggyakoribb a (010) lap, de aránylag gyakori a szabálytalan összenövési sik a többszörösen összetett ikerképződmények között. A komplikált, több ikerkomplexumból álló kristályosoportok viszonylag gyakoriak, arányuk a "közönséges" ikrekhez képest magas. A sok ikertagból álló bonyolult komplexumok sokszor jól látható alapanyag zárványossággal rendelkeznek, mely egységesnek látszik, mintegy közös magot vesz körül. (II. tábla 1. kép. ) Az ikertörvények százalékos megoszlását a 4. ábrán láthatjuk. A dömörkapui andezitben fordult elő egy olyan plagioklász ikerkomplexum, amelynél a börzsönyi ikertörvény bal formájának összenövési és ikersikja/az (llO)lap/ két közvetlenül érintkező tag között jól látható, mérhető volt. Ennek a kristálycsoportnak a mérési adatai bizonyítják, hogy a vektorgeometriai számítással megoldott normál ikertörvények problémáját valóban helyesen értelmeztük. KOCH Antal (1876) munkájában foglalkozott a kőzetekből kim állott plagioklász ikrek külső morfológiai tulajdonságaival. Ikertörvényeikről megemlíti, hogy albit, karlsbadi és egy ismeretlen törvény szerepel. "... A kristályok összenövése oly gyakori eset, hogy ritkaság különvált iker-egyéneket találni. . . A lapos karlsbadi ikreknél elég gyakoriak a párhuzamos összenövések két és több egyén közt is, de egészen rendetlen összenövések még gyakoribbak. . . az tűnik ki, hogy az oszlopalaku kristályok sugáralakuan indulnak ki egy központból, miáltal csillagalaku kristály csoportok keletkeznek. " Később "véletlenül összenőtt kereszt" alakú kristályokat is leirt.