Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 6. 1975. (Budapest, 1975)
probably show an example of BERGMAN' s Rule, rather than differences coming from geological age. As I found similarities between the new species and Rh. hi p posideros minimus in numerous characters, except size, the probability of a direct origin of the latter from the once well distributed form in the Europe of Pliocene might be suggested. One can imagine a disappearence or a withdrawal of the original stock to the Mediterranean Region duringthe glaciations of the Pleistocene. The newpopulation started to conquer the area probably by a few specimens, thus with an increased chance for genetic changes. Hungarian material from the Middle Pleistocene already showed an identity with the recent species. Finally, the study of some Asiatic forms revealed a distant relation to the European animals. TOPÁI. Gy.: Uj fosszilis patkósorrú denevér (Rhinolophus variabilis n. sp.^ az Ouztramos pliocénjéből Az észak-kelet magyarországi Osztramos-hegy mészkőbányájában feltárt l-es és 9-es számú lelőhelyek jelentős középső pliocén emlős- és egyéb gerinces faunákat szolgáltattak. E lelőhelyek anyagából előkerült egy, a kis patkósorrú denevérhez hasonló méretű Rbim^lophus faj számos maradványa. A szerző cikkében ismerteti ezt a jó néhány fogazati és csonttani bélyegben ősi jellegeket felmutató denevért, és Rhinolophus variabilis n.sp. néven vezeti be a tudományba. Részletesen foglalkozik az új faj és a miocén-kori JAh^rivemsis, valamint az Osztramos lelőhelyein az új fajjal együtt található Rh. lissiensis összehasonlításával. Tárgyalja és számos ábrán mutatja be a Rh. variabilis n.sp. és a két európai Rh. hi p posideros alfaj morfológiai sajátosságait, de csak röviden érinti az ázsiai kis Rhin olophu s okkal így a Rh. midasszal és a Rh. cornutusszal elvégzett összevetés eredményeit. Végül, a dolgozat befejező részében összefoglalja az új fajjal kapcsolatos törzsfejlődéstani és faunagenetikai kérdéseket. REFERENCES - IRODALOM DEPÉRET, Ch. (1892): La faune de mammifères miocènes de la Grive Saint-Alban (Isère) et de quelques autres localités du bassin du Rhône . - Arch. Mus. Hist, nat. Lyon, 5 (1-93) + 4 pl. FELTEN, H. - HELFRICHT, A. - STORCH, G. (1973): Die Bestimmung der europäischen Fledermäuse nach der distalen Epiphyse des Humerus. - Senckenbergiana biol., 54 4/6 (291-297). GAILLARD, C. (1899): Mammifères nouveaux au peu connus de la Grive Saint-Alban (Isère). - Arch. Mus. Hist. nat. Lyon, 7 (1-79) + 3 pl. HELLER, F. (1936): Eine oberpliocäne Wirbel tie rfauna aus Rhe"nhessen. - N. Jhrb. f. Mineral. Geol. u. Paläont., 76 Beilage-Bd. Abt. B. (99-160) + Vn.-XI. Taf. JÁNOSSY, D. (1962): Vorläufige Mitteilung über die Mittelpleistozäne Vertebratenfauna der Tarkő-Felsnische (NO-Ungarn, Bükk-Gebirge) . -Ann. Hist.nat. Mus. Nat. Hung., 54 (155-176). JÁNOSSY, D. -KROLOPP, E. - BRUNNACKER, K. (1968): Die Felsnische Uppony I. (Nordungarn). - Eiszeitalterund Gegenwart, 19 (31-47). JÁNOSSY, D. (1972): Middle Pliocene Microvertebrate fauna from the Osztramos Loc. 1, (Northern Hungary). - Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung,, 62 (27-52).
