Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 5. 1974. (Budapest, 1974)

ezen belüli értékeket becsléssel kell megállapítani. E módszert - vizsgálataim megkezdése eló'tt - igen pontatlannak találtam, ezért megoldottam a pontosabb mérés lehetőségét. Egy csavaros oculár-micrométert átalakíttattam négyzethálósra. Ezzel a módszerrel elméletileg a hosszúság ezredrésze mérhető. Vizsgálataim során azonban meggyőződtem arról, hogy ekkora pontosságra nincs szükség, az emiitett műszer túlságosan lassúvá teszi a munkát, csak speciális esetekben imdokolt az alkalmazása. Némi gyakorlattal nagy pontossággal lehet becsülni 5 %-os belül, kb. 20 példány mérése esetében az esetleges mérési pontatlanság teljesen elenyészik. E módszer az eddig végzett vizsgálataim során teljes mértékben beváltotta reményeimet. Ennek illusztrálására megemlitem, hogy a Cyprois marginata STRAUSS két populációját, ill. az azokból vett mintát hasonlítottam össze. Az egyik populáció az ócsai égererdő időszakos kisvizéből, a másik pedig a Velencei-tó melletti nádasból származott. Azt vizsgáltam, hogy e faj különböző ökológiai viszonyok között élő populációi milyen mértékben különböznek egymástól? Az eredmény szerint a két populáció gyakorlatilag nem különbözik egymástól. Az átlagok közötti különbségek a 0, 5 %-ot sem érték el. A külünbségek azonban szabályszerű megoszlást mutattak; mind a hímek, mind a nőstények esetében az ócsai populáció adatai voltak magasabb értékűek. Abból a tényből, hogy az elenyészően csekély értékkülönbségek - egyetlen méretadat kivételével az ócsai populáció esetében voltak magasabbak, arra lehet következtetni, hogy az adatok a minta valóságos viszonyait tükrözik igen nagy hűséggel. A különbségeket - ül. hasonlóságokat - igen jól szemléltetik a méretadatok halmazati értékei. Mindkét populációból vett minta esetében összeadtam a 10-90 lat, lab, rat, rab értékeket. A latértékei: Ócsa 6 = 559,07, Velence cf = 55, 85; a rat értékei: Ócsa o*= 536,16, Velence <S = 531,03. A nőstények értékei: Ócsa o= 550,90, Velence 9= 547,99; a rat értékei: Ócsa o = 533,35 - Velence o = 531,45. Amint látható, kilenc méretadat összesítéséből származó értékek között is csak elenyészően csekély különbségek adódnak. Hangsúlyozni kivánom, hogy mérési módszerem, s a héj morfológiájának számsorokkal való jellemzése nem teszi feleslegessé a hagyományos módon való részletes rajzolást, ábrázolást. A héj egyes elemei rosszul mérhetőek, igy az ún. "finomszerkezet" ábrázolása nem kerülhető el. Hasonlóképp szükséges a belső szervek ábrázolása, noha ezek egy része mérhető, s szükséges is ezek mérése. Aligha lehet azonban kétséges, hogy a számszerű adatok jelentik majd az elsődleges és a fontosabb információkat. A számszerű adatok jobban értékelhetők, mint az egyes példányok rajzai. MÉRÉSI MÓDSZEREK Az általam alkalmazott mérési módszer oly kézenfekvő és primitív, hogy szinte bizonyos voltam abban, hogy legalábbis valamilyen formában már mások is alkalmazták. A szakirodalomban a probléma három megközelítésére találtam. Ezek közül az első G. W. MÜLLER (1900) nevéhez fűződik. Módszere az volt, hogy lerajzolta a héj oldalnézeti képét, amelyre átlátszó papirt helyezett. Módszerét igy irta le: "Das Netz wurde derart auf ein Schalenbild gelegt, dass eine Linie die beiden hervorragendesten Punkte des Ventralrandes und zwar des eigentliches Schalenrandes, nicht des Saumes berührte, diese Linie wurde dann als Grundline für Höhenmessungen etc. betrachtet... Das Netz